Mosolygott az ég Pomáz fölött

zenitkörüli ív, vízszintes szivárvány, légköroptikai jelenség
Vágólapra másolva!
Az égbolt mosolyának nevezik azt a látványosan szivárványszínű jelenséget, amit hétfő este fotózott le az [origo] egyik olvasója. A zenit körüli ívet a fátyolfelhők jégkristályain megtörő napfény hozza létre.
Vágólapra másolva!

Ritka légköroptikai jelenséget fotózott Pomáz fölött hétfő este az [origo] egyik olvasója. Tóth Ildikó fél hét előtt pár perccel észlelte a szivárványszínű csíkot az égbolton. "Ez egy zenitkörüli ív, vagyis olyan légköroptikai jelenség, amelyet a fátyolfelhőket alkotó jégkristályokon megtörő fény hoz létre" - mondta a fotókról Landy-Gyebnár Mónika, a Magyar Csillagászati Egyesület tagja.

Forrás: Tóth Ildikó

Forrás: Tóth Ildikó
Pontosan ugyanolyan irányban álló jégkristályok kellenek a zenit körüli ív kialakulásához

A légköroptikával foglalkozó kutatók az égbolt mosolyának hívják a jelenséget, amely a zenit köré írható körív egyik része. Az ív az úgynevezett halojelenségek közé tartozik. Ezeket a 8-10 kilométeres magasságban elhelyezkedő, magasszintű felhők jégkristályain megtörő, vagy az azokról visszaverődő fény hozza létre. A legfeltűnőbb jelenségek akkor alakulnak ki, amikor az ugyanolyan formájú, hibátlan lapokkal rendelkező jégkristályok tökéletesen egyformán állnak, így ugyanolyan módon törik meg a fényt, és sok is van belőlük.

A zenit körüli ív csak 32 fokos napmagasság alatt alakulhat ki, így leggyakrabban napkelte után, vagy napnyugta előtt jelenhet meg az égen. A színek minden esetben a szivárványra emlékeztetnek, mert a jégkristályok felbontják a Nap fehér fényét. Az ív a zenit fele levő részén kék színű, középen zöldessárga, a zenittől távolabb eső részén pedig vöröses. A Pécsi Tudományegyetem csillagászati tanszéke által támogatott légköroptikai oldal statisztikái szerint a ritkább égi jelenségek közé tartozik: 2008-ban négyszer figyelték meg, míg melléknapot negyvenöt ízben észleltek ugyanabban az évben.