Kevésnek tűnik az évi 2 milliméter, de szinte másfél méter lehet belőle az évszázad végére. A grönlandi jég olvadásából származó hideg víz lelassítja a tengeráramlatokat: emiatt emelkedik a tengerszint az USA atlanti partján.

Négyszer gyorsabban emelkedik tenger szintje a világátlagnál az Egyesült Államok atlanti partvidékén, New York, Philadelphia, Boston és Baltimore körzetében. Az éghajlatváltozással kapcsolatos jelenség árvízzel fenyegeti a legsűrűbben lakott part menti övezeteket, és veszélyezteti a nedves övezetek biológiai változatosságát az USGS, az amerikai földtani kutatóintézet tanulmánya szerint, amely a Nature Climate Change folyóiratban jelent meg.

1990 óta a megfigyelt ezer kilométeres amerikai atlanti partvidéken a tenger szintje 2-3,7 milliméterrel emelkedett évente. A világban az emelkedés átlagosan 0,6 és 1 milliméter között mozog az árapály-adatokra alapozó tanulmány szerint. Ha a felmelegedés folytatódik, a tenger szintje ezen a szakaszon 1,3 méterrel emelkedhet meg 2100-ra, ami 30 centiméterrel több, mint amennyit a kutatók világátlagként előrejeleznek.

Az atlanti partszakasz különlegessége egy sajátos éghajlati modellnek köszönhető - magyarázta Kara Doran oceanográfus. Amikor a grönlandi jégtakaró olvadásából származó hideg víz behatol az Atlanti-óceánba, megzavarja az áramlatokat, amelyek így lelassulnak. A Golf-áramlat lassulása miatt megemelkedik a víz szintje a part hosszában. A jelenség különösen erőteljesen figyelhető meg ott, ahol az áramlat visszafordul az óceán belseje felé.

Emiatt egyre gyakrabban emelkedik majd rendkívül magasra a vízszint az USA atlanti partján. A jelenség most évente egy-két alkalommal, télen, illetve a trópusi viharok érkezésekor következik be - tette hozzá Doran, aki szerint ennek a tengerpart fokozottabb eróziója és további árvizek lesznek a következményei.

2007-ben az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC, a klímaváltozással foglalkozó szakértői testület) 2100-ra az óceánok vízszintjének 59 centiméteres növekedésével számolt. Ez önmagában is jelentős veszélyezteti a kis szigetállamokat. Azóta a különböző tanulmányokban már 1 méterre emelték a várható vízszintemelkedés mértékét az Északi-sarkvidék jégrétegének fokozottabb olvadása miatt.

Európai kutatók kutatók 2100-nél messzebbre tekintenek egy szintén a Nature Climate Change-ben megjelent tanulmányukban. Eszerint, ha a Föld átlaghőmérséklete 2 Celsius-fokkal nő meg, akkor 2300-ra a jelenlegi szinthez viszonyítva 2,7 méteres vízszintemelkedés következne be. A felmelegedés 1,5 Celsius-fokkal való csökkentése révén viszont a vízszintnövekedés nem haladná meg a másfél métert.