Terjednek a halálzónák a Balti-tengeren

Nemcsak a műtrágyák, hanem a globális felmelegedés miatt is egyre több az oxigénhiányos, biológiailag halott terület a Balti-tengeren. A meleg miatt algásodni kezd a víz, az őket lebontó baktériumok elvonják az oxigént a halak elől.

A halálzónák kiterjedése a Balti-tengeren az éghajlat változásával párhuzamosan alakult - állapította meg a németországi IOW kutatóintézet (Leibniz-Institut für Ostseeforschung). Az intézet munkatársai  a tengerfenékről vett minták alapján térképezték fel az utóbbi bő ezer év folyamatait.

Az üledék elemzése alapján arra jutottak, hogy az 950 és 1250 közötti időszakban például 16 Celsius-fok volt a Balti-tenger vizének nyári átlaghőmérséklete, hasonlóan az utóbbi száz évben mért 17 Celsius-fokos nyári átlaghoz. Az ezekből az időszakokból származó üledékrétegek nagyon hasonlítanak egymásra: jellemző rájuk az úgynevezett laminált szerkezet, amely elpusztult kékalgák révén jön létre.

Nincs viszont laminált rétegződés azokban az üledékekben, amelyek a hűvösebb periódusokban, például a 14-19. század közötti kis jégkorszakban alakultak ki. Ez arra utal, hogy bőven voltak a talajban baktériumok, a szerves anyagok így nem rakódhattak le akadálytalanul a tengerfenékre - írták a kutatók a Nature Climate Change szaklapban.

Az oxigénhiányos zónák 70 méteres mélységben kezdődnek a Balti-tengerben, jelenlétüket már a múlt század harmincas éveiben feljegyezték. Mostanáig úgy gondolták, hogy kialakulásuk oka az intenzív mezőgazdaság, amelynek révén a folyók egyre több tápanyagot, elsősorban nitrogént és foszfort juttatnak a tengerekbe. A sok tápanyag miatt elszaporodnak az algák, majd elpusztulva lesüllyednek a tengerfenékre, ahol baktériumok bontják le őket.

Ehhez azonban oxigénre van szükségük, amelyet a vízből vonnak el, így csökken a víz oxigéntartalma. Ennek következtében először a fenékhez közeli élőlények pusztulnak el, majd a följebb élő halak és egyéb tengeri állatok elvándorolnak vagy szintén elpusztulnak.

Az IOW kutatása alapján a halálzónák kialakulásához vezető algásodás nemcsak a műtrágyák miatt indulhat be, hanem a felmelegedés miatt is. A kékalgák ugyanis 16 Celsius-fokos átlaghőmérséklet mellett természetes módon, emberi közreműködés nélkül is elszaporodnak. A globális éghajlatváltozás ezért tovább hajthatja előre a folyamatot.

KAPCSOLÓDÓ CIKK