Községnyien halhatnak meg Fukusima miatt

Szélsőséges esetben akár 1300-zal többen halhatnak meg világszerte rákban a fukusimai atombaleset miatt. A katasztrófa miatt valószínűleg azért nem következik be több megbetegedés, mert a radioaktív anyagok javarésze a tengerbe került.

Világszerte átlagosan 130 ember halálát okozhatja a japán atomkatasztrófa - állapították meg a Stanford Egyetem kutatói számítógépes modellezéssel. A legjobb esetben Fukusima miatt tizenötön, extrém esetben viszont akár 1300-an is elhunyhatnak. Ehhez jön még az a körülbelül 600 ember, aki már meghalt például az evakuálás következtében (de nem a sugárterhelés miatt). Az erőműben dolgozókat ért sugárzás miatt legjobb esetben két, legrosszabb esetben tizenkét halálos áldozatra számítanak a kutatók.

A rákos megbetegedések átlagát 180-ban határozták meg a tudósok, a legalacsonyabb becsült érték 24, a legmagasabb pedig 2500 lehet. Noha a kutatók által közzétett számok igen széles skálán mozognak, mégis egyértelműen ellentmondanak az ENSZ atomsugárzás hatásaival foglalkozó tudományos bizottsága (UNSCEAR) megállapításainak - írták az Energy and Environmental Science folyóiratban közölt tanulmányukban.

"Van néhány csoport, amely azt mondta, nem lesznek globális következmények" - mondta Mark Jacobson, a kutatás vezetője, utalva arra, hogy az UNSCEAR azt jósolta, semmilyen komoly egészségügyi következménnyel nem kell számolni a baleset okozta sugárzás miatt. A stanfordi kutatók viszont arra jutottak, hogy a jövőbeni rákos megbetegedések és halálozások száma valóban nagyon alacsony, de nem nulla lesz Japánon kívül. Mindezzel együtt jóval kevesebben betegednek vagy halnak meg a fukusimai baleset miatt, mint amennyi esetért a csernobili katasztrófa felelős.

A legtöbb érintett Japánban lesz. Az ázsiai szárazföldön és Észak-Amerikában a balesetnek csak kevés egészségügyi következménye várható. A kutatók az Egyesült Államokban 0,2-6,3 rákos halálesetre, valamint 0,3-15 rákos megbetegedésre számítanak a jövőben. Európában ennél is alacsonyabbak az értékek: a halálozások számát 0,17-4,8, míg a megbetegedésekét 0,3 és 11 közöttire jövendölte a szimuláció.

A fukusimai baleset azért okoz viszonylag kevés bajt a Stanford munkatársai szerint, mert a radioaktív anyagok javarésze a tengerbe került, és a kiszabadult radioaktív elemeknek csak a 19 százaléka jutott a szárazföldre. Japánban a gyors evakuálás, illetve a katasztrófa sújtotta területek megművelésének tilalma is hozzájárult ahhoz, hogy nem emelkedett a sugárzást szenvedett emberek száma.

A kutatók 3D-s atmoszféramodellt használtak a cézium-137, a jód-131 és a cézium-134 terjedésének szimulálásához. "[Az eredmény] minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy eloszlassuk azokat a félelmeket, amelyek szerint a fukusimai katasztrófának az egész világot komolyan érintő hatásai lehetnek" - kommentálta Jon Ten Hoeve, a tanulmány vezető szerzője.

2011-ben világszerte négyszáznegyven nukleáris reaktor működött. Sugárbaleset (a minimálistól a súlyosig) az összes eddig működött reaktor 1,5 százalékánál történt: Three-Mile Islandon (1979), Saint-Laurent-ban (1980), Csernobilbab (1986) és Fukusimában (2011).

KAPCSOLÓDÓ CIKK