Mesterséges vulkánnal a hőség ellen

2012.07.24. 13:49

Egy vulkánkitörés utánzásával 7 fokkal is csökkenteni lehet a hőhullámokat, a megoldás hátrányai viszont túlnőnek az előnyökön. A kaliforniai kutatók a Pinatubo óriáskitörését vették alapul, amely miatt 2 Celsius-fokkal lett hűvösebb a nyár az északi féltekén.

Elvileg mesterségesen le lehetne hűteni a Földet, ha kellő mennyiségben juttatunk ként a levegőbe, az anyag apró részecskéi ugyanis visszaverik a napfényt. Miután 1991-ben a Pinatubo kitört a Fülöp-szigeteken, annyi kén-dioxid került a légkörbe a vulkán kráteréből, hogy a következő nyár átlagosan 2 Celsius-fokkal hűvösebb volt az északi féltekén. Ha viszont ekkora mennyiségben juttatunk apró, lebegő részecskéket (úgynevezett aeoroszolokat) a levegőbe, akkor jó eséllyel megváltozik a csapadék eloszlása a bolygón.

Mi történne viszont, ha a mesterséges vulkánkitörést miniatürizálva próbálnák ki? Ez volt a kérdése a los angelesi Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatóinak. Az elképzelés szerint a hőhullám sújtotta térségekben kénaeoroszolt lehetne szórni a levegőbe, de csak a megfelelő mennyiségben, hogy a hűtő hatás csak helyi jelleggel érvényesüljön.

Forrás: AFP/Arlan Naeg
A Pinatubo kitörése 1991 júniusában

Az UCLA kutatói azt vizsgálták, lehetett volna-e csillapítani a 2006. júliusi kaliforniai hőhullámon, ha a részecskéket 12 kilométeres magasságban szórták volna szét. Az erről szóló tanulmányt az Atmospheric Chemistry and Physics című szaklapnak nyújtották be elbírálásra. A tizenhét napon át tartó kánikulában legaláűbb 140-en haltak meg az államban.

A számítógépes modellezés szerint az aeroszollal valóban csökkent volna a meleg. Maximum 7 Celsius-fokkal lett volna hűvösebb délutánonként Los Angelesben és a Csendes-óceán partján, amennyiben a részecskéket a Central Valley fölött permetezték volna szét. A megoldás hátrányai viszont túlnőnek az előnyökön az UCLA kutatói szerint.

Először is, jelentős mennyiségű aeoroszolt kell nagy magasságban eloszlatni a légkörben, és a műveletet minden érintett régióban rendszeresen meg kell ismételni. Mivel a részecskéken könnyen kicsapódik a légpára, valószínűleg megváltozik a csapadék eloszlása az egész környéken, ez pedig különösen kockázatos a szárazság sújtotta Kaliforniában. Az aeroszol ráadásul árt az UV-sugárzástól védő ózonrétegnek. Ilyen műveletet még nem hajtottak végre a gyakorlatban; egy brit projekt első kísérletét 2012 májusában mondták le jogi, tudományos és szabadalmi viták miatt.

A tanulmány az ehhez hasonló, úgynevezett bolygómérnök-megoldások okozta környezetjogi problémákra is rávilágít. Jelenleg a technológia alig szabályozott, de elképzelhető, hogy a jövőben olyan olcsóvá válik a hőség elleni ilyen védekezés, hogy egy kistelepülés is megengedheti majd magának. Viszont mi történik azzal, ha egy régió megmenekül a hőségtől, de azon az áron, hogy a szomszédban szárazság tör ki? - teszik fel a kérdést az UCLA kutatói.