Felhőszakadások sem enyhítik az aszályt

Mégis szárazság van, időjárás, hőség, csapadékmennyiség
Vágólapra másolva!
Hiába tűnik úgy, hogy az elmúlt időszakban sok a csapadék, ez messze nem elég ahhoz, hogy csökkenjen a súlyos szárazság az országban. Vannak olyan helyek, ahol lassan a kutak elapadására is számítani kell.
Vágólapra másolva!

Nyugtalanítóan halványsárga foltok jelzik Magyarország térképén, hol a legsúlyosabb az aszály annak ellenére, hogy az elmúlt három hónapban gyakrabban volt eső, zápor, zivatar, mint tavasszal. Egyméteres mélységig mérve 154 milliméter csapadék hiányzik Szolnok környékén a talajból, ezzel az Alföld közepe most az ország leginkább szárazság sújtotta vidéke. Nem sokkal kevesebb, 143 milliméter víz hiányzik a talajból a Balaton partján, Siófok környékén. Az elmúlt napok esőzései ellenére továbbra is aszályos Szeged és Makó környéke, ahol 143 milliméteres vízhiányt mért a földben az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ).

Forrás: MTI/Komka Péter
A felhőszakadás vize hamar lefolyik, nem áztatja át kellően a talajt (a salgótarjáni Alagút utca július 9-én)

"Valójában nem októbertől, hanem 2011 elejétől számolva van aszály az országban. Tavaly tavasszal azért nem tűnt fel annyira a vízhiány, mert a 2010-es rekordcsapadék miatt a növényzet és a mezőgazdaság nem érezte annyira meg" - mondta Lakatos Mónika, az OMSZ éghajlatkutató szakértője az [origo]-nak. Az akkor tavasszal elmaradt esőzéseket átlagosan száraz nyár, majd kifejezetten száraz ősz követte. A téli hóréteg sem pótolta a hiányt.

"Különösen 2012 márciusa volt nyugtalanító, annyira száraz és meleg volt az idő. Amúgy is igaz a mi éghajlatunkra, hogy tavasszal kevesebb a csapadék, de most aszályrekordot mértünk, ami már kritikus volt a mezőgazdaságra nézve" - mondta a szakértő. Lakatos Mónika szerint ez alátámasztja azokat a klímamodell-számításokat, amelyek szerint egyre egyenlőtlenebbül oszlik el az eső egy adott éven belül, ráadásul a tavasz és a nyár fokozatosan forróbbá, mediterrán jellegűvé válik a következő fél évszázadban. Július végére odáig fajult a helyzet, hogy a kukoricát szinte leperzselte a szárazság az ország nagyobb részén. Jóval kevesebb a széna, mint korábban, de búzából közepes volt a termés az Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Földművelésügyi Igazgatóságának összegzése szerint (részletesen lásd a cikk végén).

A Bükkben és Zemplénben volt elég eső

A legtöbb csapadék Miskolc környékén, a Bükkben esett az utóbbi három hónapban: több mint 200 milliméternyi eső volt, ami soknak számít ahhoz képest, hogy Magyarországban átlagosan 600-800 milliméter esik egy teljes évben. Nyíregyházán is 188 milliméter csapadékot mért az utóbbi kilencven napban az OMSZ, de Paks és Siófok környékén is sokat esett.

Forrás: OMSZ


Csak a Bükkben, a Csereháton és a Zempléni-hegységben esett több eső, mint amennyi a magyarországi éghajlaton szokott május-júliusban - mondta Varga László, az OMSZ időjárás-előrejelzési osztályának vezetője. A térkép sárga és sötétbarna foltjai azt mutatják, hogy szinte az egész országban kevesebbet esett, mint amennyi a sokéves átlagok alapján elvárható lett volna. Békéscsaba környékén hiába esett például kicsivel több, mint 130 milliméter csapadék, még mindig 62 milliméter hiányzik ahhoz, hogy enyhüljön a szárazság.

A szárazság fokozatai a meteorológiaitól a mezőgazdasági szárazságon át a hidrológiai aszályig terjednek. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a felszíni és a felszín alatti vizek is apadnak, vagyis csökken a folyók, tavak vízszintje, és kezdenek elapadni a kutak. A vízhiány szempontjából amúgy is kritikus vidékeken, a Duna-Tisza közén és a Kiskunságban a több mint egy éve elmaradó csapadék hidrológiai aszályhoz vezethet - mondta Lakatos Mónika.

Forrás: MTI/Varga György
Alacsony a Balaton vízállása

Ismét szárazabbra fordul az idő

További probléma, hogy a növények, a mezőgazdaság szempontjából nem sokat érnek az utóbbi hetek felhőszakadásai, intenzív zivatarai, mert nem pótolják az őszi és a tavaszi áztató esőzéseket. "A hirtelen leeső nagy csapadék gyorsan lefolyik, kevésbé tud beszivárogni a talajba" - mondta az éghajlatkutató.

Augusztus elején pedig ismét szárazabbra fordul az időjárás. "Nem valószínű olyan felhős, esős, zivataros idő, mint amilyen az elmúlt három napban volt. Ilyesmi nyaranta egyszer-kétszer fordul elő" - mondta Ihász István, az OMSZ közép- és hosszú távú előrejelzésekkel foglalkozó munkatársa az [origo]-nak. A jövő héten átlagosan csapadékos időre kell számítani, de inkább az északi országrészben valószínű a több eső.

A csapadék nagyja Ausztria, Csehország és Lengyelország területén esik le. A kissé alacsonyabb hőmérséklet miatt viszont kevesebb víz fog elpárologni a talajból. Augusztus 6-a után átlagosan száraz időre kell számítani. Jobbára helyi jellegű záporok, zivatarok lesznek, és visszamelegszik az idő - mondta Ihász István. Augusztus közepéig tehát nem lehet arra számítani, hogy jelentősen enyhülne az aszály.

Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt
Repedezik a föld a hortobágyi Elepen egy félig leeresztett halastónál

Csúcstermés helyett terméskiesés

A májusi eső miatt június elején még abban reménykedhettek a gazdálkodók, hogy csúcstermés lesz kukoricából és napraforgóból. A hőhullámok és a szárazság miatt viszont a várhatónál 20-60 százalékkal kevesebb lesz a termés megyétől, termőtájtól és a lehullott csapadék mennyiségétől függően - tájékoztat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Földművelésügyi Igazgatósága.

A kukoricát szinte leperzselte az ország nagyobb részén a szárazság. A napraforgó valamivel jobban bírta, de országos szinten itt is 20-40 százalék közé tehető a hozamkiesés (jelentős szóródással). Jellemző, hogy nem csak megyén belül, hanem akár gazdaságonként is jelentős különbségek vannak az állományok, a várható terméshozamok között az igazgatóság információi szerint. A legnagyobb hozamcsökkenéssel az Alföldön, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében számolnak a gazdálkodók. A Dunántúl hagyományos kukoricatermő megyéiben sem lesz közepesnél jobb termés.

Az aszály komoly károkat okozott a szálastakarmányok termesztésében is. Legalább egy kaszálás elmaradt a csapadékhiány miatt, és a betakarított széna hozama is jelentősen elmarad a megszokott termésmennyiségéhez viszonyítva. Az őszi és tavaszi kalászosokban nem okozott további károkat a kevés eső. Az országos termésátlag búzából közepes, míg az őszi árpánál jó-közepes volt. A minőség mind a kenyér-, mind a takarmánygabonák estében jó, illetve kiváló lett szinte az egész országban - közölte az igazgatóság.