Három romániai környezetvédelmi szervezet tiltakozik az ellen, hogy úgy kapott engedélyt a zöldhatóságoktól egy cianidos aranykitermelés az Erdélyi-érchegységben, hogy a tulajdonos-üzemeltetőtől nem követeltek részletes biztosítékokat egy esetleges balesetet követő kárrendezésre.

803 ezer uncia aranyat rejt az a 45 millió tonna érc, amelyet egy kanadai cég, az Eldorado Gold Corporation (EGC) bányászna ki a romániai Felsőcsertésen (Certej, a helyszín itt van a Google térképén). A bányát az Erdélyi-érchegység úgynevezett aranynégyszögében tervezik megnyitni; a régióban nagy mennyiségben találhatók nemesfémek. A helyszín körülbelül 6 kilométerre északkeletre van a Maros folyótól és 7 kilométerre Déva városától. Felsőcsertés légvonalban 40 kilométerre van a rendkívül vitatott verespataki bányaprojekt helyszínétől.

Az EGC tizenhat éven át tervezi működtetni a bányát. Az aranyat és ezüstöt cianidos technológiával mosnák ki az ércből, amelyhez évente 1653 tonna nátrium-cianidot (a hidrogén-cianid sója) használnának fel. A cianidos, nehézfémeket tartalmazó zagyot egy 63 hektáros ülepítőtóba folyatnák, akárcsak a verespataki bányaterv esetében.

A romániai Független Környezetfejlesztési Központ, az Alburnus Maior Egyesület és a Re.Generation az ellen is tiltakozik, hogy az illetékes zöldhatóság, a Temes megyei Regionális Környezetvédelmi Ügynökség engedélyezte az EGC-nek 187 hektár erdő kivágását, és azt is, hogy a bánya 108 hektárt elfoglaljon az érchegységi Natura 2000 természetvédelmi területből. A vancouveri tőzsdén jegyzett vállalat arra is engedélyt kapott, hogy 29 millió köbméter vizet szivattyúzzon ki a kitermeléshez a Marosból.

A három szervezet elemzése szerint a zöldhatóság az engedélyeztetési eljárás során nem kért és nem kapott biztosítékokat a kárrendezésre egy esetleges baleset esetén. Az engedélyben ugyan szerepel, hogy a károkért a beruházó felel, de nincs pontosítva a kárfelmérés módszertana, és az sem, hogy mi a garancia arra, hogy a cég valóban megtéríti a környezeti károkat. A környezetterhelési engedélyt még július 5-én bocsátotta ki a hatóság.

A hétfői tiltakozás miatt az ügy sürgős kivizsgálására szólította fel Rovana Plumb környezetvédelmi és erdészeti miniszter a környezetvédelmi őrség és a környezetvédelmi ügynökség országos szerveit, mert "országos jelentőségű projektektről van szó". A minisztériumi közlemény szerint visszavonják az engedélyt, ha kiderül, hogy a temesvári regionális ügynökség nem tartotta be a hatályos jogszabályokat az eljárásban.

A bányanyitásról 2011 októberében Budapesten is tartottak közmeghallgatást az MTI tudósítása szerint. Ott az hangzott el, hogy akkor is 250 kilométeres utat kellene megtennie a szennyeződésnek a magyar határig, ha két, egymáshoz közeli bányában egyszerre történne baleset Felsőcsertésen. A beruházó szerint így a szennyezés olyannyira felhígulna, hogy lényegében nem okozna országhatáron átterjedő környezetkárosítást.