Még három évet jósol a sarki jégnek

2012.09.17. 17:11

Több jég olvad el az Arktiszon, mint amennyi visszafagy télen, mondja egy cambridge-i sarkkutató. Peter Wadhams szerint 2015-ben vagy 2016-ban fog először előfordulni, hogy a sarki nyár folyamán, azaz augusztusban és szeptemberben nem borítja többé jég az Arktiszt.

 

Már három-négy év múlva teljesen feldarabolódik az Északi-sarkvidék jégtakarója Peter Wadhams, a Cambridge-i Egyetem oceanográfiával és jégkutatással foglalkozó professzora szerint. Wadhams arra a hírre reagált a Guardian brit napilapnak, hogy szeptember 14-én rekordkicsire, 3,5 millió négyzetkilométeresre zsugorodott a jég. Ez kevesebb mint a fele annak, amekkora kiterjedésű volt négy évtizeddel ezelőtt a sarki jég nyár végén.

A korábbi negatív rekord 2007-ben következett be, amikor 4,17 millió négyzetkilométernyi jeget mértek műholdas eszközökkel az Arktiszon. "Első látásra nem volt feltűnő [a csökkenés mértéke], a jég viszonylag lassan húzódott vissza, ami arra utalt, hogy még körülbelül ötven évig kitart. De végül a nyári olvadás olyan mértékben haladta meg a téli jégnövekedést, hogy végül az egész jégtakaró összetöredezik vagy elolvad a nyári hónapokban" - mondta Wadhams.

Az oceanográfus szerint 2015-ben vagy 2016-ban fog először előfordulni, hogy a sarki nyár folyamán, azaz augusztusban és szeptemberben nem borítja többé jég az Arktiszt. Augusztus közepén viszont a londoni University College sarkkutatói arról beszéltek, hogy 2022-re állhat be a nyári teljes jégmentesség. Wadhams szerint "rettenetesek" lesznek a következmények, mert így könnyebben hozzá lehet férni az arktiszi tenger alatt rejlő olaj- és földgáztartalékokhoz, a fosszilis energiahordozók felhasználása pedig tovább gyorsítja a globális felmelegedést.

Az Északi-sarkvidék kontinentális talapzata úgynevezett permafroszt, vagyis fagyott talajból, a legutóbbi eljegesedés során megfagyott üledékrétegekből áll. A zsugorodó jég miatt felmelegszik a Jeges-tenger vize, 2011-ben már 7 Celsius-fokra emelkedett a vízhőmérséklet. A langyosabb víz fokozatosan kiolvasztja a permafroszt rétegeket Wadham forgatókönyve szerint, erősen üvegházhatású metán szabadítva fel a talajból.

A kutató szerint "sürgős beavatkozásra" van szükség, például fehérebbé alakított felhőkkel kéne több napsugárzást visszaverni az űrbe, és vegyszerek hozzáadásával több üvegházhatású szén-dioxidot elnyeletni az óceánokkal. Az ilyen és hasonló bolygómérnökségi elképzelések kritikusai szerint viszont a klímaváltozás olyan bonyolult rendszer, amelybe beavatkozni egyfelől rengetegbe kerül, másrészt képtelenség kiszámítani, hogy a jótékony hatások ellensúlyozzák-e a negatívumokat.