Meghíznak a városok 2030-ra, de vajon az óriástelepülések mennyivel lesznek fenntarthatóbbak és okosabbak mostani állapotukhoz képest? Lesz-e elég áram az érzékelőkkel telezsúfolt rendszerek működtetéséhez? És milyen lesz az élet a gépek között?

Jelenleg Bécs a világ legokosabb városa az amerikai Co.EXIST magazin tízes toplistája szerint, amely négy szempont szerint rangsorolta a világ nagyvárosait: mennyire innovatív a városfejlesztés, hogyan kívánják csökkenteni a környezeti terhelést, milyen a városiak életminősége, és mennyire segítik infokommunikációs eszközökkel a közigazgatás hatékonyságának növelését (e-önkormányzat).

Ugyanezen a listán második Toronto (Kanadát mint országot is példaértékű hozzáállás jellemzi). A harmadik Párizs, amely számos zöld újítással teszi élhetőbbé a nagyvárosi hétköznapokat, például a kerékpár- és elektromosautó-kölcsönzővel, elkülönített buszsávokkal, parkosítással. New York csak a negyedik helyet szerezte meg. Hiába ötvözi ugyanis az innovatív, környezettudatos szemléletet lenyűgöző technológiai megoldásokkal, a lakói számára nyújtott életminőségen van még mit javítani.

Forrás: MTI/Pálfy Katalin
Villanyautó-töltő a bécsi Mariahilferstrassén

És Budapest hol áll? A városok zöme egyetért az "okosítási" trenddel: azaz legyen okos a gazdaság, a környezetfenntartás, a közigazgatás, az épületállomány, a közlekedés és persze a lakosság. Boyd Cohen amerikai klímakutató modelljében ezek a szektorok egyenlő fontossággal esnek latba az okos város meghatározásakor. A megvalósítás három lépésben történhet. Vancouver azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ra a világ legzöldebb városa lesz. Ezért a polgármester a közösségi média segítségével több mint harmincezer lakost kért fel arra, hogy vitassák meg az elképzeléseket - a közösségi párbeszéd az első lépés.

A második a konkrét feladat meghatározása, az indikátorok kiválasztása. Vegyük például a közlekedést: a város lehetőségeit össze kell egyeztetni a lakosok elvárásaival. Az okos közlekedés fő indikátorai az intermodalitás, vagyis a különböző közlekedési eszközök csatlakoztatása, a környezetkímélő, részben nem hagyományosan motorizált járműpark.

Fontos az integrált infokommunikációs eszközök használata: például valósidejű információs tábla a buszmegállóban, jegyvásárlás mobiltelefonnal stb. (A Budapesti Közlekedési Központ egy hete jelentette be azt a forgalomirányítási rendszert, ami 257 helyszínen szolgáltat ilyen adatokat az utasoknak. A rendszer a tervek szerint 2013-tól működik; a papíralapú jegyek leváltására nincs ilyen határidő.)

"A magyar főváros rendkívül sok problémával küzd közlekedési téren. Ami az intermodalitást illeti, közel húsz évet kellett várni arra, hogy összekössék a Móricz Zsigmond körtér villamosvonalait, de még mindig nem használják ki - mondja Egedy Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Intézetének munkatársa. - Budapesten a metróban nem azt mutatja az óra, hogy mikor jön a következő szerelvény, hanem azt, hogy hány perce ment el az előző. Ez kit érdekel?"

Élet a gépek között

Koppenhága 1981-ben hozta nyilvánosságra az első tervet annak érdekében, hogy minél több lakost ültessen át autóból kerékpárra. A környezet és az intermodalitás folyamatos fejlesztésével 2009-ben már a lakosok 39 százaléka járt munkába vagy iskolába kerékpárral. Akkor új célt határoztak meg: 2015-re emelkedjen arányuk 50 százalékra.

Forrás: AFP/Alexander Klein
A Modern Művészetek Múzeuma (MUMOK) Bécsben

A harmadik lépés a karcsúsítás. Ahhoz, hogy a költségek ne szálljanak el, a projektek számát nem növelni kell, hanem szűkíteni: csakis a megvalósíthatókat érdemes forszírozni, de először azokat is csak kisléptékű próbaváltozatként, pilotként. Amennyiben a megvalósítás során folyamatosan értékelik a helyzetet, a túl bonyolultnak vagy túl drágának mutatkozó tervek elvethetők. Máskülönben ezek a siker kerékkötőivé válnak.

"Elsőre óriásinak tűnnek a kezdeti beruházási költségek, ennek ellenére a smart city hosszú távon olcsóbb, energiatakarékosabb és élhetőbb, mint a jelenlegi települések. Kreativitás, nélkül viszont nem rúghatunk labdába nemzetközi téren, mivel ezek működtetik a jövő városát - és ez nem feltétlenül pénz kérdése. Budapest adottságai nemzetközi összehasonlításban jók, de a jelenlegi fejlődési tendenciák kevésbé kecsegtetők" - foglalja össze Egedy Tamás.

Délkeleten őszül Európa

Világszerte többféle markáns demográfiai jelenség figyelhető meg: a fejlett országokban a társadalom elöregedése, a fejlődőkben az ellenkezője, az egyszemélyes háztartások szaporodása, a fiatalok elvándorlása a falusi térségekből a városokba. Emiatt folyamatosan jelentkeznek olyan újszerű igények, amelyeknek megfelelni nem csak várostervezési feladat.

A demográfiai trendek meghatározzák a városok fejlődését - olvasható az amerikai Urban Land Institute (ULI) felmérésében. Az időskorú populációnak csendes, akadálymentesített lakókörnyezetre van szüksége, amelyben karnyújtásnyi közelségben találja a szolgáltató létesítményeket (élelmiszer, gyógyellátás stb.). Nem feltétlenül igényel nagy életteret, ám abban fokozott biztonságra vágyik. Kevesebbet közlekedik, akkor gépjárművet vagy tömegközlekedést vesz igénybe. Környezettudatossága másodlagos, takarékos életszemléletéből ered.

Forrás: AFP/Getty/Alberto E. Rodriguez
Toronto a világ második legokosabb városa

Európa "délkeleti irányban őszül" az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat szerin. 2040-ig azaz a déli és keleti országokban is mind nagyobb lesz az időskorúak aránya - vagyis a baby boom generáció nagyi-boommá alakul. Magyarországon 2020-ban nyugdíjas lesz a társadalom közel negyede, hiszen a 65 éven felüliek aránya eléri a 22 százalékot. A fiatal, nagy mobilitású korcsoportok a munkahelyteremtő vállalkozásokat is vonzó tudásközpontok irányába özönlenek az egész országból. Azt feltételeznénk, hogy számukra a szabadidős tevékenységek, szórakozás, sportolás a meghatározó szempontok lakhelyválasztáskor.

"Kutatásaink azt mutatják, hogy az európai országokban meghatározó személyes tényezők a születés hely, a család, a barátok jelenléte - mondta az [origo]-nak Egedy Tamás. - Ezután az úgynevezett kemény faktorok jönnek, mint például a munka- és tanulási lehetőségek. A puha tényezők, mint a szórakozás, szabadidő, sportolás, csak ezután következnek. Az Egyesült Államokban más a sorrend, ott sokkal fontosabbak a puha tényezők - például a lakónegyedek minősége, társadalom nyitottsága, tolerancia, szórakozási lehetőségek."

Mentés másként
Fiataloknak szervez fesztiválkonferenciát szombaton a Magyar Telekom. Az ötödik, Mentés másként című fenntarthatósági nap (FN5) színhelye a budapesti Millenáris Park. A rendezvény délelőtt 11 órakor indul, Csányi Vilmos etológus ráhangoló előadásával. A szakmai programon szó lesz arról, hogy mi magyarok miért vagyunk elmaradva a nyugattól az aktív állampolgárság és véleménynyilvánítás terén. Továbbá a zöldfelületek fontosságáról, valamint arról, hogy miért Szolnok a legélhetőbb város Magyarországon. Ki lehet próbálni egy elektromos autót, valamint lesz  fair trade kávé és tea, bioszörp és repohár, komposztáló, napfénnyel megvilágított lakás és kerékpárból készült használati eszközök. Részletek itt. (Az [origo]-t kiadó Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt.)



Szétterjedő városok

A kreatív iparágakban dolgozó fiatalokra jellemző, hogy előnyben részesítik azokat a belvárosi ingatlanokat, ahonnan gyalog is megközelíthetik munkahelyüket, a szórakozó- és bevásárlóközpontot. A tudásintenzív ágazatokban dolgozók általában kis alapterületű lakást bérelnek, energiatakarékos berendezésekkel felszerelve, nem kizárólag az alacsonyabb rezsi, hanem már a környezettudatosság okán. Ez másban is megnyilvánul: gyakran közelednek kerékpárral vagy tömegközlekedéssel, ehhez megfelelő infrastruktúrát igényelnek.

Forrás: AFP/Fred Dufour
A Saint-Martin csatorna Párizsban

Igényeit tekintve az előbbi két csoportban található az egyedül élő 30-asok és 40-esek rétege. Arányuk folyamatosan nő a társadalomban, Amerikában 2020-ra elérheti a 27 százalékot. Hozzájuk hasonló életkorú a családosok rétege, amely viszont teljességgel más városhasználati jellemzőkkel bír: a városba dolgozni és szórakozni jár, lakóhelye egy kertes családi ház az agglomerációban vagy legalábbis egy többszobás lakás valamelyik zöldövezeti lakóparkban. Környezettudatossága szélsőséges értékek között ingadozik. Fogyasztása magas, autóval ingázik, beszerzéseit a városszéli bevásárlóközpontokban intézi.

"Ezért most is és jövőben is meghatározó lesz a nagyvárosokban a közlekedés kérdésköre - mondja Egedy Tamás. - Az urban sprawl, azaz a szétterjedő város sokféle megoldandó feladatot hoz- Egyre nagyobb területűek és kiterjedésűek lesznek a városok, amelyekben például csökkenhet a zöldterületek aránya vagy a lakóterületek felkúsznak a hegyoldalakra."

Lesz-e elég zöld áram az okos városhoz?

Ami a lakókörnyezetet illeti, a mobiltelefonnal vezérelhető intelligens lakás nem látott mértékben fokozza a komfortot, egyúttal csökkenti a fölösleges kiadásokat. Már ma is létező technológia (intelligens lakás), hogy ha például a reggeli rohanásban elfelejtettük lekapcsolni a fűtést, akkor ezt utólag is megtehessük távirányítással (a Magyarországon elérhető rendszerekről itt olvashatja riportunkat.)

Ugyanígy ellenőrizhetjük a hűtőszekrény tartalmát, mielőtt hazafelé indulunk. "Bár infokommunikációs fejlesztésekben világszínvonalú cégeink vannak, az internethasználat elterjedtsége alacsony. Ezért nagyon fontos kérdés a nyitottság, az új befogadásának kérdése, ám ebben ugyancsak elég rosszul állunk" - teszi hozzá Egedy Tamás.

A mesterséges intelligencia áthatja majd az életet, méghozzá úgy, hogy nem is vesszük észre. Egyrészt a korábbi évtizedek uniformizálási törekvésein túllépve az egyedi igények kiszolgálását teszi lehetővé, olvasható Michael O'Grady és Gregory O'Hare, a Dublini Egyetem informatikusainak a Science-ben megjelent cikkében. Másrészt pedig nem kell mindenféle kapcsolókkal bajlódnunk, hanem környezetünk önműködően idomul előzetesen megadott elvárásainkhoz, amint észleli jelenlétünket.

Például egy múzeumi séta során a bejárati ajtó "becsekkol" bennünket, majd mobilon személyre szabott tárlatvezetést hallgathatunk. Az időskori demenciában szenvedő betegre karórába épített GPS segít vigyázni: amint lényegesen eltérnek a korábban szokásukká vált útvonalaktól, riasztja a központot. A Sensor Web koncepció szerint az okos városban netre csatlakoztatott, egymással együttműködő érzékelők figyelik tevékenységünket, és opciókat kínálnak a segítségünkre. A robotika térhódítása természetesen nem képzelhető el a biztonsági és etikai szabályrendszer kialakítása nélkül. De még ennél is nehezebb feladatnak vélik az ír kutatók a milliónyi szenzor és egyéb készülék környezetkímélő energiaellátását.