Ezért dörög-villámlik néha ősszel is

A zivataroknak nem az évszak számít, hanem az, hogy jóval melegebb legyen a felszínen, mint szokott. Általában mediterrán eredetű, meleg, nedves levegő kell az őszi záporokhoz.

Szokatlanul sok helyen volt az országban zápor, zivatar október 2-án, valamint vasárnap is. Zápor, azaz rövid ideig tartó, de akár többször is ismétlődő intenzív csapadékhullás alapvetően nyaranta fordul elő. Ugyanaz jellemző villámlással, dörgéssel járó zivatarra. Nyáron ugyanis jelentős hőmérséklet-különbségek alakulnak ki a felszín közelében levő és a magasban lévő légrétegek között, amely heves, nagy sebességű feláramlásokat kelt.

A zápor, zivatar kialakulásához tehát nem feltétlenül fontos az, hogy a felszínen nagyon meleg legyen, mert a hangsúly a hőmérséklet-különbségen van. Akár télen is megdördülhet az ég - erre is számos példa ismert.

Egy Földközi-tenger felől Magyarország fölé érkező kisebb légörvény váltotta ki a zivatarokat a múlt héten, pontosabban a vele együtt áramló tengeri, meleg, páradús levegő. Ez a légtömeg az alsó légrétegekbe áramlott. Nagyobb magasságokban viszont kisebb lehűlés következett be, amely együttesen létrehozta a már említett hőmérséklet-különbséget.

Ezen kívül más tényezők is felléptek, amelyek hevesebb zivatarokat is eredményeztek jégesővel, nagyobb széllökésekkel. Összességében elmondható, hogy a nyári időszakon kívül kialakuló zivatarokhoz mediterrán eredetű, meleg, nedves légtömeg találkozása szükséges a mérsékelt égövi légtömeggel.