Titkos por szedi áldozatait Szentgotthárdon

Szentgotthárd, Rábakeresztúr, Heiliegenkreuz, ipari park, szemétégető, tiltakozás, Füst Szentgotthárd feleltt
Vágólapra másolva!
Annak ellenére nem mérik rendszeresen a légszennyezést Szentgotthárdon, hogy egy 2008-as ÁNTSZ-vizsgálat szerint az országos átlagnál több férfi hal meg a környéken légzőrendszeri megbetegedések miatt. Az ombudsman szerint sérülnek a városban és környékén élők alkotmányos jogai az egészséges környezethez.
Vágólapra másolva!

Megmenekülni látszik Szentgotthárd és a környékén levő három nemzeti park attól, hogy egy kétmilliós nagyváros hulladékát elégetni képes üzem nyíljon az osztrák-magyar határ közvetlen közelében. A heiligenkreuzi (rábakeresztúri) ipari parkba tervezett égetőmű építési engedélyét májusban vonta vissza az osztrák közigazgatási bíróság.

A szentgotthárdiak 2006-tól fogva folyamatosan kifogásolták a tervet. Attól tartottak, hogy a beruházó azért választotta Burgenland legkeletibb csücskét, mert így a szállópor- és egyéb légszennyezés szinte biztosan nem érne el osztrák városokat az uralkodó északnyugati széljárás miatt. Szentgotthárdot és a környék három természetvédelmi területét viszont igen. A város légszennyezettségéről tavasszal indított vizsgálatot az alapjogi biztos, vagyis az ombudsman hivatala (AJBH). Kiderült, hogy égetőmű nélkül sem teljesen megfelelő a város levegője, és emiatt többen halnak meg légzőszervi betegségekben, mint az országos átlag.

Forrás: MTI/Czika László
Óriásplakáton tiltakoztak az égető ellen

Az AJBH kikérte az osztrák ombudsmantól a kistérség légszennyezettségi adatait. Azzal szembesültek, hogy míg az osztrák oldalon napi rendszerességgel mérik a legfontosabb légszennyezők, a kén-dioxid, a szén-monoxid, az ózon és a szállópor koncentrációját, addig Szentgotthárdról hasonló adataik nincsenek az illetékes magyar hatóságoknak - mondta dr. Bassola Eszter, az alapjogi biztos szóvivője az [origo]-nak.

Az egész környéken probléma a szennyezés

Az ügyet összefoglaló jelentést hétfőn tette közzé dr. Szabó Máté ombudsman hivatala. Amikor a heiligenkreuzi hulladékégető környezeti hatástanulmánya készült, az osztrák hatóságok elemezték, mennyi a szállópor és az ózon két, Szentgotthárdtól 25, illetve 38 kilométerre fekvő kisváros, Oberwart (Felsőőr) és Lafnitztal levegőjében.

A két ausztriai településen rendszeresen több por volt a levegőben az 50 mikrogramm/köbméter egészségügyi határértéknél. 2003-ban és 2006-ban a nagyon poros napok száma is több volt a megengedettnél. Az ózonszennyezés 2000 és 2007 között valamennyi évben meghaladta a 120 mikrogramm/köbméteres egészségügyi határértéket. "[Az égetőműhöz] készült osztrák szakvélemény hangsúlyozta, hogy az Oberwart és a Heiligenkreuz közti egyezés azt mutatja, hogy a finom por egy nagy térség problémája" - hívja fel a figyelmet a jelentés.

Forrás: MTI/Varga György
Tüntetés a gotthárdi Széll Kálmán téren (a fotón Viniczai Tibor, a város polgármestere)

Feltűnően sok a tüdőbeteg

A szentgotthárdi kistérségben a magyarországi átlaghoz képest négyszer többen haltak meg légzőrendszeri megbetegedések miatt 2000 és 2004 között - szerepel az ombudsmani jelentésben. Emellett 39,4 százalékkal több nő halt meg daganatos megbetegedésekben, mint az országos átlag. A rossz egészségügyi statisztikát azzal magyarázza a város egyik zöld szervezete, a Pronas elnöke, hogy ott van a Fővárosi Önkormányzat pszichiátriai otthona. "Ha ott meghal valaki, a szentgotthárdi statisztikába kerül be" - mondta Soós Zoltán az [origo]-nak.

"Mi egy szóval sem állítjuk, hogy ez a légszennyezettség miatt történt. Olyan szakmai kérdésről van szó, amelynek a tisztázása nem az ombudsman feladata" - mondta Bassola Eszter. Valóban torzultak a halálozási adatok a pszichiátriai otthon hatására - tájékoztatott az Országos Tisztifőorvosi Hivatal. Ezért az ÁNTSZ akkori Nyugat-dunántúli Regionális Intézete a Szentgotthárdi Önkormányzattal egyetértésben 2008-ban vizsgálatot indított, leválogatva az otthon adatait.

Az újraszámolás és a további vizsgálat már azt jelezte, hogy a nők és férfiak halálozási kockázata nem akkora, mint a 2004-es adatok mutatták. Viszont kiderült, hogy a felnőtt férfiaknál így is az országos átlagnál többször fordul elő halálos légcső-, hörgő- és tüdőrák Szentgotthárdon, még akkor is, ha a pszichiátriai otthon lakóit nem vesszük figyelembe. A vizsgálat szerint továbbá nem a dohányzás miatt gyakoribbak a daganatos megbetegedések. A lehetséges okok közül tehát maradt a légszennyezés.

Forrás: MTI/Czika László
Így néz ki az ipari park

A környezeti hatásokkal összefüggő megbetegedéseket rendkívül nehéz azonosítani, mert a káros tényezők jellemzően alacsony koncentrációban, de szinte egy életen át hatnak. A környezet-egészségüggyel foglalkozó szakemberek általánosságban azt mondják, a szállópor azért veszélyes, mert a 10 mikronnál kisebb részecskék lejutnak a mélyebb légutakba. Így fémek, rákkeltő, mutációkat okozó anyagok, baktériumok, vírusok kerülhetnek a szervezetbe. Ráadásul az, aki ózonszennyezett környezetben él, nagyobb valószínűséggel lesz asztmás, és csökken a tüdőkapacitása.

Szentgotthárdon viszont nem működött a légkör teljes szennyezettségét mérő, úgynevezett immissziós állomás, amelynek az adataival össze lehetett volna vetni az egészségügyi statisztikákat. Kapóra jött, hogy a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 2007. május 5. és 2008. március 4. között mobil mérőállomást telepített a város egyik általános iskolájának udvarára. (A mérésekre pont a heiligenkreuzi égetőmű lehetséges hatásainak felmérése miatt volt szükség.) A vizsgálat évszakonként két-két héten át tartott. Az eredmény: a városban megfelelő a szállópor szintje, de más légszennyezők miatt a város erősen szennyezettnek számít. A légszennyezés ősszel és télen volt a legerősebb.

A várhatónál többen betegednek és halnak meg krónikus légúti betegségekben a szentgotthárdi kistérségben. A háttérben a légszennyezettség a döntő tényező - tájékoztatta az [origo]-t a vizsgálat eredményéről az ÁNTSZ budapesti központja.

Adathiány

Mennyire hat ki most a Szentgotthárdon és környékén élők egészségére a rossz levegő? Részletes szennyezési adatok még mindig nincsenek, ami ellehetetleníti a helyzet kezelését - ez a legnagyobb probléma az ombudsmani jelentés szerint. A környéken egyedül az Országos Meteorológiai Szolgálat farkasfai mérőállomása üzemel, de csak az ózonszintet méri. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózatnak nincs sem állandó, sem mobil mérőállomása a városban (sőt egész Vas megyében két manuális mérőállomás van, Kőszegen és Szombathelyen).

"Pedig a hálózat működtetésére jogszabály kötelezi a Vidékfejlesztési Minisztériumot, illetve a területileg illetékes Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőséget, de csak részben teljesítik a kötelezettségüket" - mondta az ombudsman szóvivője. Szabó Máté megállapította: a nem megfelelő adatgyűjtés miatt sérül a Szentgotthárdon élők alkotmányos joga a testi és lelki egészséghez, amelyet "Magyarország - egyebek mellett - a környezet védelmének biztosításával segíti elő", ahogy az Alaptörvény XX. cikkelyében szerepel.

Az ombudsman ezért felkérte Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert és a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőséget, biztosítsák a rendszeres levegőminőség-mérést Szentgotthárdon. A Vidékfejlesztési Minisztériumnak hétfőtől számítva harminc napja van arra, hogy az ombudsmani ajánlásra válaszoljon.

Forrás: MTI/Czika László

Honnan jön a szennyezés?

Ausztriában három égetőmű is van Szentgotthárdtól 70-100 kilométerre nyugatra, Bruckben, Gratkornban és Niklasdorfban a szilárdhulladék-kezelők nemzetközi szakmai szervezete, az ISWA egy 2010-es tanulmánya szerint. Soós Zoltán szerint nem valószínű, hogy ezek szennyeznék a várost. "Sokkal közelebb vannak az ipari parkban létesült üzemek. Az egyik például faanyagból állít elő pamutrostot, a másik egy biomassza-erőmű. Az előbbiből mikroszálak kerülhetnek a levegőbe, a másiknak a füstje lehet káros" - mondta Soós.

Az általa vezetett zöldszervezet több ízben is feljelentette a két üzemet az osztrák környezetvédelmi hatóságoknál, a vizsgálatok szerint viszont egyik sem szennyezi a környezetet a határértékeken túl. Ezzel együtt Soós szerint "eltúlzott", ami az ombudsmani jelentésben szerepel. Szerinte nem volt kiemelkedően rossz, amit 2007-2008-ban mért a zöld felügyelőség. A Pronas elnöke nem tapasztalta, hogy különösebben nagy lenne a légszennyezés Szentgotthárdon.

Arról nincs hír, hogy a heiligenkreuzi hulladékégető beruházója teljesen felhagyott volna a terveivel, de arról sem, hogy ismét nekifut az engedélyeztetési eljárásnak. A 2006-ban kezdett művelet eddig körülbelül 6 millió eurót emésztett fel, és most a vállalatnak a nulláról kellene kezdenie az egészet. Szentgotthárd és az Őrségi Nemzeti Park tehát a közeljövőben nem kap extra füstszennyezést.

Évente 255 embert mentene meg a kevésbé poros levegő
Egy év alatt átlagosan 6200-an haltak meg légzőrendszeri betegségek miatt 2004 és 2010 között Magyarországon. Az idült alsó légúti betegségek 4800, a légcső-, a hörgő- és a tüdőrák átlagosan 8200 ember életébe került évente (az ÁNTSZ adatai). Az Országos Környezetegészségügyi Intézet korábban részt vett egy nemzetközi sok központú vizsgálatban. A környezet-egészségügyi hatást Budapest 2004-2006. évi légszennyezettségi adatainak felhasználásával értékelték.

Megállapították, hogy lényegesen javítható lenne az, ahogyan a finom szállópor (a szemcsék nagysága 2,5 mikron vagy kisebb) hat hosszú távon az egészségre, ha az éves átlagkoncentráció 10 mikrogramm/köbméterre csökkenne. Így évente 255 ember életét lehetne megmenteni 100 000 főre vetítve. 1,6 évvel növekedne a 30 év feletti budapesti lakosság várható élettartama.