Hirtelen támad majd a Sandy

2012.10.29. 13:53

Vasárnap óta tovább erősödött a Sandy hurrikán, amely várhatóan hétfő este rohanja meg az Egyesült Államok keleti partvidékét. A víz ellepheti a városok utcáit, a nagy szél a felhőkarcolókra lesz veszélyes. Milyen természeti jelenségről van szó, és miért szokatlan a jelenlegi helyzet?

Az amerikai nemzeti hurrikánközpont (National Hurricane Center) hétfőn délelőtt (magyar idő szerint) kiadott közleménye szerint a Sandy hurrikán vasárnap este óta tovább erősödött. Az amerikai légierő "hurrikánvadász" repülőgépének mérései szerint a szélsebesség elérte benne a stabil 140 kilométer/órát, de ennél hevesebb széllökések is előfordulnak.

Emiatt most már Virginiától Massachusettsig hurrikán erejű, azaz 120 kilométer/óra feletti szelekre számítanak, amikor a Sandy eléri majd a partvidéket. Ez változás vasárnaphoz képest, amikor úgy tűnt, hogy a Sandy trópusi viharként, "csak" 100-120 kilométer/órával csap majd le a szárazföldre.

Forrás: Google Maps
 Virginiától Massachusettsig számítanak hurrikán erejű szelekre

Jelenleg a Sandy középpontjától 280 kilométerre vannak hurrikán erejű szelek, de egészen 780 kilométeres távolságig jellemzőek a trópusi viharok esetében megszokott értékek. Emiatt helyenként már jelenleg is trópusi vihar erősségű szelek fújnak Észak-Karolinától New Yorkig, amelyek a nap későbbi szakaszában elérhetik a hurrikán erősséget. A szél jóval erősebben érinti majd a felhőkarcolók magasabb emeleteit.

Hétfőn fordul a partok felé

Az előrejelzések szerint hétfőn a Sandy észak-északkeleti irányban mozog, aztán egy hirtelen fordulattal a partok felé, észak-északnyugatra indul, és - helyi idő szerint várhatóan hétfő éjjel (magyar idő szerint kedd hajnalban) már el is éri a partvidéket. A hurrikán pontos belépési helyét még nem lehet megmondani, vasárnapi becslések szerint ez Philadelphia környékén várható. A hatalmas trópusi ciklon frontrendszere azonban több száz kilométerre fekvő területeket is veszélyeztet. Washingtontól New Yorkig, sőt attól északabbra is tízmilliókat fog érinteni a hatása.

A hurrikán miatt hatalmas hullámokat (jelentősen megemelkedett tengerszintet), felhőszakadásokat, az Appalache-hegységben pedig intenzív havazást várnak. 150-200 milliméter csapadék hullhat le fél nap alatt hatalmas felhőszakadások formájában, az Appalache-hegységben pedig 30-60 centiméteres hóra számítanak. Ennek oka az a különleges időjárási helyzet, hogy a Sandy frontrendszere összeolvadóban van egy észak-dél irányban húzódó, nyugatról-keletre tartó hideg légtömeggel, amint az az alábbi műholdképen is látható.

Forrás: NASA
A Sandy örvényétől nyugatra (balra) egy hosszanti fehér sáv látható, amely a sarkvidéktől Floridáig húzódik. A két rendszer találkozása heves csapadékot hoz

A legnagyobb problémát várhatóan a tengerszint megemelkedése okozza majd a part menti nagyvárosokban. Mivel a Sandy trópusi ciklon, az északi féltekén a levegő az óramutató járásával ellentétesen forog benne, és várhatóan igen erős keleti széllel éri el New York környékét. Ez megemeli a tengervizet, ehhez jön még a Hudson folyó vizének feltorlódása a befelé hajtott tengervíz miatt, így akár 10 méter magas hullámok is feltorlódhatnak. New Yorkban már kijelölték az evakuációs zónákat.

Forrás: Gis.nyc.gov
New York evakuációs zónái. A színes területek többé-kevésbé víz alá kerülhetnek

Tájfunok, hurrikánok

A hurrikánokat az úgynevezett Saffir-Simpson-skála szerint rangsorolják. A skálán az egyes fokozat jelöli a "legszelídebb" trópusi ciklonokat, amelynek a szélsebessége 153 kilométer/óra alatt marad. Az ötös kategóriába eső hurrikánok sebessége már több mint 252 kilométer/óra.

A trópusi ciklonokat Amerikában hurrikánoknak, Ázsiában pedig tájfunnak nevezik. Kialakulásukat, méretüket és hatásukat tekintve jelentős eltéréseket mutatnak a mérsékelt övezeti ciklonokhoz képest. A trópusi ciklonok ugyanis nem két légtömeg határán képződnek, hanem a meleg, nedves trópusi levegő játssza a főszerepet kifejlődésükben. További feltétel a legalább 26 Celsius-fokos tengerfelszín.

A trópusi ciklonok létrejöttének jellemző ideje az északi féltekén júliustól októberig tart, de a leggyakrabban késő nyáron és kora ősszel jelennek meg. A Sandyt október 22-én minősítették hurrikánná. A déli féltekén február és április között valószínű a felbukkanásuk. A trópusi ciklonokra elsősorban Ázsiában (Dél-Kína, Tajvan, Fülöp-szigetek és Japán körzete) és Amerikában (főleg az Antillákon és a Karib-térségben) lehet számítani.

 

 

A Sandy mozgása október 26-28-án

A meleg tenger felett páradús, forró levegő emelkedik a magasba, és spirális forgásba kezd (az északi féltekén az óramutató járásával ellentétes, a délin megegyező irányban). Az így létrejött légköri képződmény egészen addig csak trópusi viharnak nevezhető, amíg a benne mozgó szelek sebessége el nem éri a 74 mérföld/órát (megközelítőleg 120 km/óra). Ettől kezdve hivatalosan ciklonnak minősítik, és nevet is kap (többnyire női nevet).

A trópusi ciklon mérete jelentősen kisebb, mint mérsékelt övi társaié, ami sokkal lokálisabb hatást eredményez. Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy magjában a légnyomás 900 millibar alá is eshet (vagyis alacsonyabbra, mint a mérsékelt övezetieknél), akkor már megérhetjük, miért olyan pusztítóak ezek a viharok. Mivel a légnyomás kis területen belül gyorsan változik, a szelek sebessége elérheti a 240-350 km/órás sebességet is.

 

 

A ciklon szeme

A trópusi ciklonok szerkezete igen jellegzetes. Szemben a mérsékelt övezeti ciklonokkal, frontokat nem találunk bennük. A ciklon középpontjában (itt található a legkisebb légnyomás) kialakul egy lefelé mozgó áramlás, ahol felhők nem találhatók. Ennek mérete mindössze 15-40 km. Ezt a részt nevezik a ciklon szemének.

A szemet gyűrű alakban óriási felhőfal övezi, melyet a rendkívül heves feláramlások hoznak létre. Ez a viharzóna. A felhőfal a teljes troposzférát (a légkör alsó, 10-12 km magas részét) átfogja; tipikus felhője a jól fejlett cumulonimbus (zivatarfelhő), melyből igen intenzív csapadék hullik. A viharzóna átmérője 25-60 km. Innen kifelé haladva a szélsebesség és a csapadék hevessége csökken, a légnyomás pedig emelkedik. Az egész rendszer átmérője néhány száz kilométer lehet.

Évente átlagosan 84 trópusi vihar és 45 hurrikán/tájfun alakul ki a Földön. A trópusi ciklonok okozta károkról csupán becslések állnak rendelkezésre, mivel az ezek következtében fellépő tengerár, árvizek, jégeső és más események szintén jelentős kárnövelő tényezők. Hosszabb távú előrjelzések szerint a trópusi ciklonok gyakorisága nőhet, és eddig nem érintett területeket is elérhetnek a globális felmelegedés miatt.

KAPCSOLÓDÓ CIKK