Az lenne a jó, ha megspórolnánk a szén, a kőolaj és a földgáz kétharmadát a Nemzetközi Energiaügynökség szerint. Ha ez a mennyiség nem égne el a fosszilis energiahordozókból, valószínűleg nem válna visszafordíthatatlanná a klímaváltozás - áll a szervezet 2012-es jelentésében.

Nem sikerült fenntarthatóbb pályára állítani a világ energiaellátását - ez a végkövetkeztetése a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) hétfőn kiadott éves jelentésének. Az energiaigény több mint egyharmaddal nő a jelenlegihez képest a 2035-ig. A három leginkább energiaéhes térség Kína, India és a Közel-Kelet lesz - ez a három állam, illetve régió lesz felelős a növekmény 60 százalékáért.

A legfejlettebb piacgazdaságokat tömörítő OECD-ben (köztük Magyarországon) alig lesz igény több energiára, azonban inkább a földgáz és a megújuló energiaforrások lesznek a meghatározók a kőolaj, a földgáz, és egyes országok esetében az atomenergia helyett. Viszont amit az OECD-országok megtakarítanak kőolajban, azt a feltörekvő kínai, indiai és közel-keleti gazdaságok el is fogyasztják.

Ebben a közúti szállításnak van a legfőbb szerepe az IEA jelentése szerint, amely már jelenleg is a világ kőolajigényének feléért felelős. Az atomenergetikai kapacitások több országban csökkentek a fukusimai baleset után, de néhány országban, többek közt Kínában, Dél-Koreában, Indiában és Oroszországban továbbra is nőnek majd.

A vízi erőművek mellett a szél- és napenergia előretörését jelzi előre az IEA. 2035-ben megújuló forrásból fedezik majd az emberiség energiaigényének egyharmadát. A megújulók 2015-re már a második legnagyobb energiaforrássá válnak, és bő három évtized múlva már a szénnel fognak versenyezni.

Le kellene mondanunk a szén kétharmadáról

E növekedés ellenére továbbra is a fosszilis tüzelőanyagok lesznek a meghatározók 2035-ben. Ennek okát a különféle ártámogatásokban látja a Nemzetközi Energiaügynökség. Az államok összesen 523 milliárd dollárt (116,5 billió forint) költöttek szubvencióra 2011-ben, 30 százalékkal többet, mint 2010-ben. A megújuló energiaforrások használata hatszor kisebb állami támogatást kapott világszerte.

Mindebből az IEA azt a következtetést vonta le, hogy ha így folytatódik tovább, akkor a Föld átlaghőmérséklete 3,6 Celsius-fokkal nő, annyi üvegházgáz kerül az energiatermelés miatt a légkörbe. Amennyiben 2017-ig nem lesz érdemi lépés a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, akkor utána elvileg nem lehetne új erőműveket, üzemeket, épületeket létesíteni, mert a meglevők is már túl sok üvegházgázt engednének a légkörbe. Ennek elkerülésére az energiahatékonysági forgatókönyv megvalósítását ajánlja az IEA, amellyel a csapda csak 2022-ben zárulna be.

A klímakutatók többsége körében egyetértés van arról, hogy akkor kezdenek kiszámíthatatlanabbá, szélsőségesebbé válni a klímaváltozás következményei, ha a Föld átlaghőmérséklete 2 fokkal emelkedik meg a 18. század végi szinthez képest. Ehhez viszont az szükséges, hogy a bizonyított szén-, kőolaj- és földgázkészletek maximum egyharmadát használja fel az emberiség, hacsak nem terjed el széles körben a szén-dioxid-szűrés és tárolás (CCS) technológia az erőművekben.