Sosem volt ennyi üvegházgáz a levegőben

Vágólapra másolva!
Sosem volt ennyi üvegházgáz a levegőben a történelemben: ez a Meteorológiai Világszervezet (WMO) éves jelentésének legfontosabb megállapítása. A jól ismert szén-dioxid és metán mellett a rendkívüli módon üvegházhatású kéjgázból is rengeteget engedtünk a légkörbe.
Vágólapra másolva!

A szén-dioxid koncentrációja elérte a 390,9 ppm (milliomod térfogatrész) szintet. Ez 40 százalékkal több, mint amennyi az iparosodás előtt volt jellemző. Mindez azért történt, mert a CO2 koncentrációja ugyanolyan ütemben nőtt 2011-ben, mint a kétezres években. A koncentráció átlagosan 2 ppm-mel emelkedett az utóbbi tíz évben. A szén-dioxid a legfontosabb üvegházhatású ház, amely az emberi tevékenység során felszabadul. 2010-ben koncentrációja még 398 ppm volt.

A jelentés szerint a fosszilis alapú tüzelőanyagok az elsődleges forrásai annak a hozzávetőlegesen 375 milliárd tonna szénnek, amely az 1750-ben kezdődött iparosodás óta a légkörbe került. A szén-dioxid évszázadokon keresztül a légkörben marad, tovább erősítve a bolygó felmelegedését - mondta az ENSZ meteorológiai szervezetének főtitkára, Michel Jarraud. "Már most szemtanúi lehetünk, ahogy az óceánok egyre savasabbá válnak, ahogy a víz feloldja a szén-dioxidot a légkörből, komoly fenyegetve a tengeri táplálékláncokat és a korallzátonyokat" - hangsúlyozta.

A második legfontosabb üvegházgáz a metán, amely szintén hosszan megmarad a légkörben. Koncentrációja folyamatosan emelkedett az elmúlt három évben, elérve a rekordot jelentő, nagyjából 1813 ppb (milliárdod térfogatrész) értéket. Ez több mint két és félszer több, mint amennyi az iparosodás előtt volt a légkörben, pontosabban 259 százalékos növekedésről van szó. 1999 és 2006 között szinten maradt a metán koncentrációja - eddig nem tudni, miért.

Szintén nagyobb koncentrációban került a légkörbe dinitrogén-oxid, vagyis kéjgáz. 2011-ben 324,2 ppb-t mértek belőle, ami az iparosodás előtti szint 120 százaléka. A folyamat azért veszélyes, mert százéves időszakot tekintve a kéjgáz 298-szor nagyobb hosszú távú hatást gyakorol a Föld éghajlatára, minta szén-dioxid.

Mind a három gáz kibocsátása a fosszilis alapú tüzelőanyag használatához, az erdőirtáshoz, az intenzív mezőgazdasági termeléshez és hasonló emberi tevékenységekhez köthető. A WMO szerint a három gáz miatti hővisszaverés 30 százalékkal nőtt 1990 és 2011 között, vagyis ennyivel melegítették inkább a Föld éghajlatát.

A jelentés szerint a légkörben kisebb mértékben előforduló üvegházhatású gázok mennyisége is gyorsan növekedett 2011-ben: ilyen a kén-hexafluorid, a klórozott-fluorozott szénhidrogének (HFCF-k) és a fluorozott szénhidrogének (HFC-k). Csökkent viszont a halogénezett szénhidrogének (CFC-k) koncentrációja.