Matematikai szabályossággal kanyarognak az alacsonyra szállt felhők Robinson Crusoe szigeténél Kármán Tódor örvényeinek köszönhetően. Csak a kellően magasra kiemelkedő szigetek produkálnak ilyen látványos jelenséget. Műholdkép.

Két apró sziget több száz kilométeres távolságban is meg tudja változtatni a légtömegek mozgását. A levegő örvénylését az alacsonyszintű felhők rajzolták ki a csendes-óceáni Juan Fernandez-szigeteknél, Chile partjaitól nyugatra.

A valódi színeket mutató felvételt a NASA Terra műholdjának MODIS egysége készítette január 13-án. A teljes felbontású változat itt tölthető leNASA

 

Az Alejandro Selkirk és a Robinson Crusoe-sziget egyaránt vulkanikus eredetű, egy kelet-nyugati irányú tengeralatti hasadékon fekszenek. A meredek hegység az előbbin 1650 méteres, míg az utóbbin 922 méteres magasságba nyúlik fel a tengerszinthez képest, így mindkét sziget eléggé kiemelkedik ahhoz, hogy megzavarja a légáramlást az óceán fölött.

Az így kialakuló felhőalakzat az úgynevezett Kármán-féle örvénysor látványos példája. Nevét a magyar Kármán Tódor fizikus-matematikusról kapta, aki elsőként írta le, miként keletkeznek ilyen örvénysorok egy súrlódó közegbe helyezett test mögött. A kialakuló mintázat azt is megmutatja, hogy merről fújt a szél a szigeteknél, mert a légörvények szélirányban keletkeznek.