Művízesés termeli az áramot

Elhagyott külszíni fejtés, olvadékvíz és meddőhányó - sokan értéktelen ipari környéket látnak egy ilyen tájban, pedig egy jó ötlettel mindez környezetbarát vízerőművé alakítható. A kanadai létesítmény segít kiegyenlíteni az áramingadozást, és munkahelyeket is teremt.

Mesterséges tó alakult ki a dél-kanadai Ontario tartomány Marmora nevű kisvárosa mellett, miután 1979-ben leállt a külszíni fejtésű vasércbánya. A harminc hektár területű munkagödörben, pontosabban kráterban ugyanis meggyűlt a csapadék és a hóolvadék. Most ennek vizét pumpálnák föl egy víztározóba, amit a tó mellett levő, hegymagasságú meddőhányó tetején alakítanak ki. A vizet az olcsó éjszakai áram segítségével juttatnák fel, majd nappal visszaengednék a bányatóba (itt lehet videót nézni a tervről).

A felső két fotón a jelenlegi állapot, lent pedig a látványterv az alsó (balra) és a felső tározóról MarmoránálForrás: Northland Power

A turbinákat a lefelé áramló víz sodrása hajtaná meg, a szivattyús vízerőműnél így használják ki a 258 méteres szintkülönbséget. A létesítmény 400 megawatt energiát termelne, amelyet visszatáplálnának az országos hálózatba - immár nappali tarifával. Összehasonlításul: Magyarországon a Tiszalöki Vízerőmű beépített kapacitása 19,2 MW; a megújulók közül szélenergiával 330 megawattot termel az ország a lehetséges 1,8 gigawatt teljesítményből (az Európai Szélenergia Szövetség adatai szerint).

A felszín alatt kialakítandó erőmű nem okoz további környezetrombolást, hiszen nem jár sem zaj-, sem vibrációs terheléssel, sem pedig szén-dioxid-kibocsátással. "Tiszta és intelligens energiát fog előállítani" - nyilatkozta a 700 millió kanadai dolláros projektet tervező és kivitelező Northland Power torontói megújulóenergia vállalat illetékese. A rendszer más megújulóenergia-erőművekhez (szél-, nap- vízenergia) lényegesen kedvezőbb költséggel építhető meg, és fenntartása sem kerül annyiba.

Ami a létesítmény energiamérlegét illeti, nagyjából ugyanannyi áramba kerül felpumpálni a rengeteg vizet a felső tárolóba, mint amennyit a visszaúton ömlő víz ereje megtermel. A haszon zöme tehát az éjszakai és nappali tarifa közötti különbözetből származik. A konstrukciónak azonban más előnye is van: jelenleg az figyelhető meg, hogy a zöldenergiából tetemes fölösleg keletkezik az éjszakai órákban, ami megterheli a hálózatot.

A Marmora mesterséges vízesés tehát ideális fogyasztó lenne ilyenkor, ugyanakkor az oda-vissza pumpálás időzítésével energiát is lehetne tárolni a rendszerben. A megújuló energiával szemben ugyanis éppen ez a legnagyobb ellenvetés, mármint hogy ha van belőle, akkor sok van, ha nincs, akkor pedig nem megújulóval kell pótolni. Nem elhanyagolandó tényező a helyi önkormányzat számára, hogy az építkezés az üzemeltetés számos munkahelyet teremt, valamint a környezetvédelmi oktatóprogramnak szánt beruházás a helyi turizmust is föllendítheti.