Iszonyú összegbe kerül majd utódainknak az, hogy ma nem használunk megújuló energiaforrást a kőolaj, a szén és a földgáz helyett, amelyek így aztán nemhogy energiahordozóként, de más célú alapanyagként sem lesznek elérhetők a jövőben. A számítás megmutatja a zöldenergia valós jelentőségét.

Különleges, mondhatni kifordított nézőpontból vette szemügyre a hamburgi Világ Jövője Tanács kutatócsoportja, milyen anyagi kárt okoz, hogy halogatjuk a megújuló energiára való átállást. Azért választották ezt a kiindulópontot, mert máskülönben nehéz megbecsülni, milyen előnnyel járna a kimeríthetetlen mennyiségben és ingyenesen rendelkezésre álló megújuló energiahordozók (nap, szél, víz) alkalmazása - ezért a hátrányt próbálták számszerűsíteni

Rengetegbe kerül, hogy nem eléggé terjedt el a megújuló energia használata (árokba borult tartálykocsi a Vas megyei Csehinél)Forrás: MTI/Varga György

Alapvetésük egyszerű: amennyiben a kőolajat, földgázt és a kőszenet pusztán energiahordozónak tekintjük és elégetjük, néhány évtized múlva óhatatlanul kifogynak készleteink. Hiába lenne szükségük a következő generációknak ezekre a nyersanyagokra egészen más célból, például gyógyszeradalékként vagy műanyagipari alapanyagként.

Már ma is minden technológiai feltétel adott ahhoz, hogy a nem megújuló, kizárólag egyetlen egyszer felhasználható fosszilis energiahordozókat világszerte teljes mértékben kiváltsuk megújuló zöldenergiával - írják a kutatók. Csakhogy általános vélekedés, hogy ezt túl nagy beruházás megvalósítani. De mennyi is a "túl nagy"? Lehet, hogy ha a veszteséghez viszonyítjuk, mégis ésszerű döntés volna?

Hosszú távon fenntarthatatlan

A fosszilis nyersanyagok elégetésével óriási értékű természeti kincset pazarolunk el. A kutatók naponta 8,8 és 9,3 milliárd dollár közé teszik azt az összeget, amit utódainknak majd arra kell fordítaniuk, hogy költségesebb módszerekkel váltsák ki a szűklátókörű jelenkorban elégetett fosszilis nyersanyagokat. A kutatók érdekes módszertan alapján becsülték meg a napi átlagosan kilenc milliárd dolláros összeget (részletesen lásd a jelentésben).

Mivel az egyes országok eltérő mértékben hasznosítják a fosszilis nyersanyagokat energiahordozóként illetve alapanyagként, ezért a megújuló energiák alkalmazása terén vezető Németország technológiai helyzetét vették alapul. S ahelyett, hogy valamely feltételezett jövőbeni árral kalkuláltak volna, a jelenlegi piaci árakon számoltak. De a kilencmilliárdnál jóval több lehet a fosszilis nyersanyagok értéke, ha hiánygazdálkodás alakul ki a jövőben, és a maradék készletekért egymásra licitálnak a vevők.

A tiszta energiára való átállásra, hasonlóan a fenntartható mezőgazdasághoz és élhető városokhoz, általában kizárólag költségoldalról tekintünk - írja David Roberts, a világ egyik első zöldblogja, az 1999-ben indított Grist.org energiapolitikai szakértője.  Ám az átállás nem pusztán "ráfordítani vagy nem ráfordítani" kérdése: már a jelenlegi helyzet is kiadással jár. A globális fölmelegedést okozó üvegház hatású gázok szintjének csökkentése évről-évre többe fog kerülni, még ha sikerül is mérsékelni a kibocsátás növekedését.

Egyszer mindenképpen elérkezik az a pillanat, amikor muszáj lesz átállni zöldenergiára. A ráfordítás összegének becsülgetése helyett inkább azt kellene mérlegelni, milyen haszonnal jár az átállás. Hogy ki fizeti meg a költségét, és ki élvezi az előnyeit. Úgy gondoljuk, a jelen generáció fizeti meg, és utódaink élvezik - ezzel szemben David Roberts szerint óriási, és minden nappal növekvő költséget terhelünk utódainkra, csak azért, hogy ma élvezhessük egy hosszú távon fenntarthatatlan életmód pillanatnyi előnyeit.

Ezzel foglalkozik a Világ Jövője Tanács

A World Future Council hamburgi bejegyzésű és székhelyű jótékonysági alapítvány. A világ különböző országaiból ötven tagot számlál, tevékenységük célja, hogy a politika középpontjába emeljék a jövő nemzedékek érdekeit. Kutatásokkal segítik nemzetközi szerződések elkészítését, regionális politikai keretek kialakítását és a nemzeti törvényhozást.

A szervezet többek között elemzést készített arról, hogy Afrika számára kitörési lehetőség a megújuló energia mind társadalmi, mind gazdasági szempontból, és a közösségi energiatermelés járható út Európa számára. Tiltakoztak a tengeri foszfátbányászat ellen, és globális cselekvési tervet publikáltak a rio de janeirói Rio+20 fenntartható fejlődési konferencia előtt.