A csapvíz jó, de a kutakba hipó kell

2013.06.12. 18:46

Dömösön, Dobogókőn és Pilismaróton forralva kell inni a csapvizet az árvíz miatt. Budapesten több klórt adagolnak, mert ötezer kilométernyi hálózaton kell garantálni a minőséget. Baján és Mohácson sincs gond az ivóvízellátással.

"Nincsenek veszélyben az ivóvízkutak, nekünk ez az árvíz nem okozhat különösebb problémát" - mondta Baja vízellátásáról a városi vízművek ügyvezető igazgatója az Origónak. A Duna szerda reggel óta tetőzik a városnál, a vízállás óránként változik 986 és 991 centiméter között. A víznyerő kutak mind magasabban vannak, mint a megáradt folyó. A víz minőségét folyamatosan ellenőrzik, zárt rendszerről van szó, nem lesz fennakadás az ellátásában, állította Székelyhidi András, a cég ügyvezető igazgatója.

Mohácsra a Dunántúli Regionális Vízmű szállítja a vizet. A városnál csütörtökön várják a tetőzést 955-975 centiméterrel. A vezetékes vizet minden megkötés nélkül lehet fogyasztani a városban, a vízbázisokat naponta ellenőrzi a cég, a hatósági előírásoknak megfelelően.

Dömösön, Dobogókőn és Pilismaróton nem szabad forralás nélkül inni a vizetForrás: MTI/Oláh Tibor

Klórosabb a pesti csapvíz

Budapesten a Fővárosi Vízművek Zrt. (FV) az áradás miatt több kútcsoportot kénytelen volt automatikusan lekapcsolni a hálózatról. Ettől függetlenül a fővárost folyamatosan el tudják látni csapvízzel, mert a hétszáznál több ivóvíztermelő kút kapacitása a Csepeli- és a Szentendrei-szigeten messze meghaladja Budapest napi szükségletét - mondta Gulyás-Kovács Anna, az FV szóvivője.

A cég fokozottan ellenőrzi a kutakat, a gyűjtővezetékeket, a város felé továbbított vizet, és a fogyasztóknál is vesznek mintákat. A sűrű ellenőrzésre azért van szükség, mert a budapestiek ivóvizét tároló kavicsrétegeket nem védik vízzáró talajrétegek, ráadásul a szentendrei vízbázisnál több kút közvetlenül a folyó partja mentén van.

Az áradás miatt több klórt adagolnak a vízhez. Amikor a Duna elérte a hét métert, 0,5 milligrammot adagoltak egy liter vízhez. 780 centis vízállás után 0,7 milligrammra emelték az adagot, majd 850 centiméternél 0,9 milligrammra növelték a koncentrációt. Ez azért szükséges, mert a cégnek garantálnia kell, hogy a fővárosban a több mint ötezer kilométernyi vezetékhálózat minden pontján kockázat nélkül iható a víz.

Az árvíz miatt viszont romlik a víz minősége Dömösön, Dobogókőn és Pilismaróton. A vezetékes vízben túl magas a vas és a mangán koncentrációja, ezért a csapvizet csak felforralva szabad inni - közölte az Országos Tisztifőorvosi Hivatal. A Dunamenti Regionális Vízmű zacskós vizet biztosít ezen a három településen. A vizet a Fővárosi Vízművektől szerzik be, ezen felül lajtos kocsit is biztosít a cég az ott élőknek, ha igénylik.

Budapest alatt a Duna elárasztotta a tassi kistérségi vízmű védőterületét, az árhullám elérte a nyári gát szintjét. A kutak viszont magasabban állnak, az ár nem folyt be magába a kútaknába. A cég felkészült erre a problémára is. A vízmű nagyobb dózisban fertőtleníti a vezetékes vizet, így az ellátás Tassnál sincs veszélyben.

És akinek a saját kútját öntötte el a Duna?

A fertőtlenítés módszere attól függ, hogy ásott vagy fúrt kútról van-e szó. Ásott kútnál meg kell mérni, mennyi víz van benne. Minden köbméter vízre 100 milliliter nátrium-hipoklorit 90-es fertőtlenítőt vagy 200 ml hipóoldatot kell alkalmazni az ÁNTSZ tájékoztatója szerint. A fertőtlenítőt egy vödör vízben alaposan el kell keverni, majd a kút belső falán körben végigfolyatni.

Fertőtlenítik a győri sátras uszodát, mert már apad a Mosoni-DunaForrás: MTI/Krizsán Csaba

A fertőtlenítőszerrel kezelt kútvizet 24 óráig szükséges állni hagyni, azután pedig kiszivattyúzni. Ha a kiszivattyúzott víz klórszagú, akkor a fertőtlenítés megfelelő volt, ha a klór nem érezhető, akkor a kút fertőtlenítését kétszeres mennyiségű oldattal meg kell ismételni.

Fúrt kutaknál vagy 300 ml nátrium-hipoklorit 90-et, vagy 600 ml hipót szükséges az úgynevezett anyacsőbe önteni, majd néhány percig a szivattyút járatni kell. Ezután ugyanennyi fertőtlenítőt ismét be kell tölteni az anyacsőbe, és egy teljes napon át állni hagyni. Végül a kutat addig kell szivattyúzni, amíg a klórszag már nem érezhető.

Az árvíz azért kockázatos egészségügyi szempontból, mert a víz minősége átlagos vízhozam mellett is kifogásolható, például azért, mert sok helyütt még mindig tisztítatlanul kerülnek bele a szennyvizek.

Igaz, hogy a szennyezés felhígul a jóval nagyobb víztömegben, viszont az elöntött területekről további veszélyes szennyeződéseket sodorhatott magával a Duna. Így összességében még tovább romlott a vízminőség. A Duna vizéből nagyon könnyen kerülhetnek kórokozók a szervezetbe a kézről szájon át, a nyálkahártyákon keresztül, például ha valaki vizes kézzel dörzsöli meg a szemét - figyelmeztet az ÁNTSZ. A fertőzés bél- és gyomorrendszeri panaszokat okozhat.

Szennyvizet hoz az ár (így fertőtlenítették 2006 júniusában Szegeden a gátat a tiszai árvíz levonulása után)Forrás: MTI/Németh György