Hegyi cunamival fenyegetnek az olvadó gleccserek

2013.06.27. 09:29

Azok életét fenyegeti a globális fölmelegedés, akik alig szennyezik a Földet. A Himalája déli karéján óriási tavakat hagynak maguk mögött a visszahúzódó gleccserek. A gátak bármikor átszakadhatnak.

Egy SMS és utána két-három perc - ennyi segítséget kaphatnak a meneküléshez a nepáli Bhote Koshi-völgyben a falusiak, aztán csak magukra számíthatnak. A völgy fölött jég- és sziklatömbökből álló természetes gát tartja vissza a felgyülemlő olvadékvizet. Legutóbb 1981-ben tört át a jeges áradat, amelynek erejét jelzi, hogy nyom nélkül sodorta el a kőből épült masszív völgyhidat.

A Himalája déli lejtőin elterülő Hindukus régióban évente 10-60 métert húzódik vissza a jégtakaró, ennek következtében mintegy húszezer gleccsertó alakult ki. Ám elég a legkisebb kockázati tényező, például az átlagnál korábban kezdődő monszuneső - mint ahogy most is történt - vagy enyhe földrengés ahhoz, hogy az ingatag gátak megadják magukat a víztömeg erejének.

Az Imja gleccser és a nyomában kialakult tó Nepálban (a helyszín itt van a Google térképén)Forrás: ICIMOD/Sharad Joshi

A szűk völgyekben másodpercenként több ezer köbméter víz roboghat lefelé, óriási sziklákat sodorva magával. A nepáli hidrológiai és meteorológiai intézet két-ötévente számít ilyen katasztrófára. A károk csökkentése érdekében automata jelzőrendszer kiépítésén dolgoznak.

Az országban 3500 méteres szint fölött 3252 gleccser és 2323 tó van. Mára harmincnégyre nőtt a gleccsertavak száma, ebből tíz jelent közvetlen veszélyt - nyilatkozta Pradeep Mool, a kathmandui Nemzetközi Hegyi Kutató- és Fejlesztőközpont (ICIMOD) programkoordinátora a Time magazin összeállításában. Egy nemrég publikált tanulmány szerint a himalájai gleccserek tömege 13 százalékkal csökkent az elmúlt ötven évben, a hóhatár pedig közel kétszáz méterrel húzódott feljebb. 1992 óta 0,6 Celsius-fokkal emelkedett a monszun előtt a téli átlaghőmérséklet.

A fejlett országok kibocsátása a fejlődőkön csapódik le

Nepál GDP-jének 20 százaléka származik ipari tevékenységből, de a szám megtévesztő: ide sorolják ugyanis a csekély károsanyag-kibocsátást okozó turizmust is, amely az ország egyik fő bevételi forrása. A szomszédos Bhután a világ egyik leginkább környezettudatos nemzete. Területének 82 százalékát borítja erdő, ezért azon maroknyi ország közé tartozik, amelynek nagyobb a szén-dioxid-megkötő képessége, mint amennyi CO2-t kibocsát. Még az alkotmányba is belefoglalták, hogy az erdők területe nem csökkenhet 60 százalék alá.

Ám az idill itt véget is ér. Bhután 2674 gleccsertava közül huszonnégy ad okot aggodalomra. A hegyi cunaminak nevezett jelenség itt sem ismeretlen: 1994-ben egész falvakat mosott el és több tucat életet követelt a lezúduló jeges iszapár.

A Khumbu-gleccser a Lobuche-hágó felől a HimalájábanForrás: Wikimedia Commons/Superikonoskop

2005 óta az ENSZ anyagi segítségével minden évben igyekeznek megerősíteni például a Thorthormi gleccsertó völgyzáró gátját, csakhogy a munka lassú és fáradságos. Olyan magasságban túl ritka a levegő a helikoptereknek, a falusiak ezért a hátukon hordják föl a szükséges anyagot a helyszínre. Elvezető csatornákat nyitnak, hogy csökkentsék a víztömeg nyomását, és kétkezi munkával erősítik a védművet – kőről-kőre.

A műholdas felvételeknek és az automata érzékelőknek köszönhetően ma már könnyű megállapítani, mely gleccsertavak veszélyesek. Csak azt nem tudja senki, hogy mikor következik be a katasztrófa, mondta Pradeep Mool, és mit sem ér az SMS-riasztás, ha az országhatáron kívül indul el az áradat. Nepálban legalább hat olyan gleccsertó van, amely a szomszédos Tibet területén is átszakadhat, de a jelzőrendszer csak akkor kezd működni, ha a hegyi cunami átlépi a nepáli határt. Akkor viszont mindenkinek futnia kell az életéért.