Németország jelenleg zajló legnagyobb építkezése a heidelbergi passzívház-negyed, amely egyben a világ legnagyobb passzívos beruházása is. A kétmilliárd eurós projektben eddig telepítettek már át gyíkokat, elkészültek az első, csaknem 30 centiméteres szigeteléssel borított épületek, és az első lakók is beköltöztek.

A tervek szerint a Bahnstadt (Állomásváros) elnevezésű negyed minden épületének nulla lesz a széndioxid-kibocsátása. Ezt oly módon érik el, hogy az épületek falát 28 centiméter vastag szigetelőréteg borítja, és ugyancsak vastagon szigetelik a háromrétegű ablakokat körülölelő kereteket, valamint egyéb hőhidakat.

Fontos elem a szellőzés is, amely nem az ablakokon, hanem egy központi szellőztetőrendszeren keresztül történik. Az elhasznált levegő egy hőcserélőn keresztül távozik, így a távozó levegő hőjét felhasználják a beáramló levegő felmelegítésére, ily módon minimalizálva a szellőztetés  hőveszteségét.

De felfogják a nap hőjét (minden ház egyben szolárház is), a test melegét, és még a háztartási gépek által kibocsátott hőt is. A tetők 60 százalékának szigeteléséről a szigetelőanyag mellett a növények is gondoskodnak.

A bahnstadti bölcsőde-óvoda makettje 2012-benForrás: Lehner Haus
Heidelberg polgármestere, dr. Eckart Würzner az építkezés helyszínén válaszol a lakók kérdéseireForrás: Heidelberg Bahnstadt

A sok energiatakarékos ötlet végeredménye, hogy a házak egy négyzetméterére vetítve évente kevesebb, mint 15 kilowattóra fűtési energia jut – ily módon definicíószerűen használhatják a passzívház minősítést. Ez továbbá azt is jelenti, hogy a negyed legtöbb lakásából, irodájából konkrétan hiányoznak a fűtőtestek, kizárólag a visszaforgatott hővel fűtik majd a tereket. Ehhez képest egy átlagos német lakóház tízszer ennyi energiát használ fel.

Három és fél ezer gyík áttelepítésével kezdődött

A heidelbergi projekt külön szépsége, hogy a magasabb épületek tetejéről az egyik irányban a philippsburgi atomerőmű tornyai látszanak, a másik irányban pedig a mannheimi szénerőmű kürtői magaslanak. Pár év múlva az új negyed lakóinak már tényleg semmi közük nem lesz hozzájuk, az áramszükségletet biomassza erőmű fedezi majd.

Az erőmű szén-dioxid-kibocsátását új megújuló energiaforrások létrehozásával, különböző CO2-csökkentő projektekkel semlegesítik. Ezzel válik majd a negyed Európa legnagyobb nulla szén-dioxid-kibocsátású negyedévé.

Az egykori teherpályaudvarból alakuló Bahnstadt csupán néhány kilométerre található a 150 ezres Heidelberg festői központjától. A pályaudvart 1997-ben zárták be, a területet pedig birtokba vették a gyíkok, a lepkék és a madarak. Így mielőtt a munkagépek átvették volna az uralmat, a környezetvédők egyesével, kézzel befogva három és fél ezer gyíkot telepítettek át védett területre.

Már beköltöztek az első lakók. Az új városrész területe 110 hektár, ami több mint 150 focipályának felel megForrás: Heidelberg Bahnstadt

Ötezer ember otthona lesz itt, és a tervek szerint további hétezren dolgoznak az irodaépületben. Az első lakók már néhány hónapja be is költöztek, főleg gyerekes családok, diákok és idősek, mert a projekt, amelyben a városnak meghatározó részesedése van, fontosnak tartja, hogy a leendő lakók leképezzék a társadalom szerkezetét.

Nem paneldzsumbuj-szerűen összezsúfolódó, arctalan lakóközösséget szeretnének itt kialakítani, hanem egy élettel teli közösséget, amely a Bahnstadtban intézi a bevárlást, és szabadidejét is részben az itteni éttermekben, moziban tölti. Továbbá itt jár óvodába, iskolába: a tervezett két óvoda közül az első már meg is nyílt, ezt követi majd egy általános iskola, egy gimnázium, illetve egy magánegyetem, amely amerikai finanszírozással jön létre, és elsősorban az USA-ba elszármazott németek leszármazottjait célozza meg.

A jövő városnegyedében az autók eltűnnek a felszín alatt. Minden épületnek van mélygarázsa, a bezinkúton pedig elektromos bicikliket és autókat lehet tölteni. A tervek szerint az itt élők fő közlekedési eszköze a bicikli lesz, amellyel csupán pár perc a főpályaudvar és a belváros. Emellett villamosok és buszok is összekötik az új városrészt Heidelberg többi negyedével.

Mivel egyetemi városról van szó, az irodaépületeket elsősorban kutatással foglalkozó cégek, laboratóriumok töltik majd meg. A kétmilliárd eurós projekt a tervek szerint három év múlva fejeződik be.

Német becslések szerint egy passzívház építési költsége 3-5 százalékkal haladja csak meg egy hagyományos házét, energiafogyasztása viszont tartósan 50-80 százalékkal alacsonyabbForrás: Heidelberg Bahnstadt

A legtöbb passzívház Németországban található

Heidelberg az egyik legkisebb város a klímatudatos nagyvárosokat tömörítő C40 nemzetközi szövetségben, amelynek most már 63 tagja van (a nevével ellentétben). A szervezet azt felismerve jött létre, hogy a városok igazán sokat tudnának tenni a klímaváltozás ellen nagy volumenű energiatakarékos beruházásokkal, többet, mint a lassabban mozduló állami gépezetek. A heidelbergi projektet ázsiai megavárosok vezetői tanulmányozzák, de New Yorknak is inspirációt adott, ahol a Roosevelt-szigeten a Cornell Egyetem új kampusza a trevek szerint szintén alacsony energiafogyasztású negyed lesz.

A passzívház-technológiában Németország és a skandináv államok járnak az élen a világban, az első passzívház a németországi Darmstadtban épült 1990-ben, és azt volt hivatott igazolni, hogy a közép-európai időjárási viszonyok között is lehet fent lehet tartani fűtés nélkül egy házat.

Jelenleg a világban körülbelül harmincezer minősített passzívház van, ebből körülbelül tizenhatezer Németországban található. A minősítés persze csak egy opció, emellett még több ezer nem minősített, alacsony energiafogyasztású ház is található világszerte. Egy európai direktíva szerint 2021-re minden új építésű háznak szén-dioxid-semlegesnek kell lennie.

Kész az első irodaház ÁllomásvárosbanForrás: Heidelberg Bahnstadt