Már Finnországban is van krumplibogár

Vágólapra másolva!
Az éghajlatváltozás elősegíti a mezőgazdasági termények kártevőinek és betegségeinek elszaporodását az egész világon. A kártevők évente három kilométert haladnak előre.
Vágólapra másolva!

A kártevők olyan területeken telepednek meg az Északi- és a Déli-sark felé tartva, amelyek eddig túl hidegek lettek volna számukra – állapították meg az Essexi és az Oxfordi Egyetem kutatói. Friss becslések szerint a világ mezőgazdasági termelésének 10-16 százalékát pusztítják el kártevők vagy fertőzések. A helyzet romolhat a globális felmelegedéssel a kutatók következtetései szerint (a tanulmány a Nature Climate Change szakfolyóiratban jelent meg).

A vizsgálat során az elmúlt ötven év 612 mezőgazdasági kártevőjét és betegségét elemezték világszerte, köztük az afrikai és ázsiai termést tönkretevő gabonarozsda nevű gombát, az amerikai fákat sújtó szút, valamint baktériumokat, vírusokat és mikroszkopikus fonalférgeket.

Mindegyik kártevő más ütemben terjedt: egyes lepkék és rovarok gyorsabban, évente 20 kilométeres sebességgel, miközben egyes baktériumok nem mozdultak a területükről. Általában azonban a kártevők 1960 óta évente három kilométerrel terjedtek tovább.

"Azt tapasztaltuk, hogy az Egyenlítőtől kifelé, a sarkkörök irányában növekszik a kártevők által meghódított terület. Országról országra terjedésük elsősorban a terménykereskedelem számlájára írható. Ezek az élőlények azonban csak olyan helyeken képesek megtelepedni, ahol a körülmények kedvezőek számukra" - magyarázta Dan Bebber, a tanulmány vezető szerzője, az Exeteri Egyetem munkatársa.

Az a legvalószínűbb, hogy a kártevők a magasabb hőmérséklet, vagyis a globális felmelegedés miatt tudtak hidegebb vidékeken is elszaporodni – mondta Bebber. "Jó példa erre a kolorádóbogár vagy krumplibogár. Úgy tűnik, a melegedés miatt vonulhattak be a Skandináv-félszigetre. Finnországban és Norvégiában a hideg telek eddig visszaverték a támadásaikat."

A probléma teljes nagyságának felméréséhez azonban több adatra lenne szükség arról, honnan erednek és hová tartanak a kórokozók és a fertőzések. A kutató szerint "meg kell védenünk a határainkat, karanténba kell helyeznünk a fertőzött növényeket, hogy kevesebb kerüljön belőlük a mezőgazdaságunkba".