A gyorsan iparosodó Európában annyi korom került a légkörbe, hogy emiatt kezdtek gyors ütemben visszahúzódni a gleccserek annak ellenére, hogy a kis jégkorszak még éreztette a hatását.

Miért kezdtek olvadni az 1860-as években az alpesi gleccserek, pedig még nem kezdett el emelkedni a globális átlaghőmérséklet? Le lehet zárni az évtizedek óta tartó tudományos vitát a NASA Jet Propulsion laboratóriuma és Coloradói Egyetem környezettudományi intézetének (CIRES) gleccserkutatói szerint. 

Az Unteraar-gleccser a berni AlpokbanForrás: Wikimedia Commons

Az Alpok gleccsereinek hosszáról az 1500-as évek óta vezettek feljegyzéseket. Az adatokból az derül ki, hogy 1860 és 1930 között a jégárak átlagosan egy kilométerrel rövidültek meg, ami viszonylag gyors folyamatnak számít pár évtized alatt. A folyamat annak ellenére következett be, hogy Európa klímáját a 15. századtól nagyjából 1850-ig az úgynevezett kis jégkorszak határozta meg. Ez idő alatt körülbelül 1 Celsius-fokkal csökkent az átlaghőmérséklet.

Az 1850-es évektől kezdődően Európa-szerte nagy léptekkel indult be az iparosodás, és a kőszén volt a legfontosabb energiahordozó az iparban és a közlekedésben, de egyre több épületet fűtöttek szénnel. A kiszóródó korom miatt kevesebb napfény verődik vissza a hóról, felgyorsul az olvadás, így az infravörös sugárzás és a melegebb levegő ezután közvetlenül a gleccserjeget éri.

A Jungfrau-hágón alagútban lehet megnézni, hogyan néz ki egy gleccser belülrőlForrás: Wikimedia Commons/Gürkan Sengün

A kutatók több alpesi gleccserből vett jégmintával dolgoztak, amelyeket nagy magasságban emeltek ki. Ahogy a hó jéggé tömörödött, a rétegek megőrizték a kormot. A jégmintákból kinyert adatokat a légszennyező anyagoknak az Alpokra jellemző eloszlásával kombinálták, hogy megállapítsák, hogy az alacsonyabb régiókban hogyan terült szét a korom. Így állapították meg, hogy a 19. század második felében mennyi szennyezés érte a gleccserek lábát, vagyis azt a részt, ahol valószínűleg a legtöbb korom halmozódik fel a havon.

Ezután a gleccserek mozgását olyan számítógépes modellel vizsgálták, amely a történelmi időjárási információkat és a koromfelhalmozódási adatokat is tartalmazta. A számítások azt igazolták, hogy hiába volt hűvösebb Európa időjárása a mostaninál, a gleccserek a korom miatt húzódtak vissza.

"Más hegyvidékeket, például a Himaláját is meg kell vizsgálnunk közelebbről, hogy megtudjuk, hogy a jelenkori koromszennyezés hogyan hat a jégárakra" – vonta le a kutatás tanulságát Georg Kaser, az Innsbrucki Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik társszerzője. A közlemény az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS-ben jelent meg.