Miért volt olyan nagy a szivárvány Budapesten?

Szivárvány volt hétfőn reggel a fővárosban. Ez a leggyakoribb optikai jelenség a légkörben, és most csak azért kapott annyi Facebook-megosztást, mert tél van, és szép nagynak tűnt.

A szivárvány akkor tűnik fel, ha a hátunk mögött süt a nap, és amerre nézünk, vízcseppekkel van tele a levegő, például egy zápor után, mint hétfőn reggel a fővárosban. A vízcsepp megtöri és összetevőire bontja a fehérnek tűnő napfényt. A fénytörés miatt a vörös árnyalatok a szivárvány külső, a kékek a belső ívén láthatók.

Ehhez viszont sajátos térbeli elrendeződés szükséges, ezért a szivárvány mindig 42 fokos ívben látható a napsugárzás irányához képest. Ebből következik, hogy minél távolabb van a megfigyelő a vízcseppekkel telített sávhoz, annál nagyobbnak látszik az az ív, amit a szivárvány rajzol ki. Fontos az is, hogy hol jár a Nap. December elején, a téli napfordulóhoz közeledve már nagyon alacsonyan jár az égbolton, emiatt is nagyobbnak tűnik a szivárvány, mint nyáron.

Így nézett ki a szivárvány hétfőn 9 óra 15 perckor Dél-Budáról Fotó: Visnovitz Péter – Origo

A harmadik ok az érzékcsalódás. Az agy a jelenség közelében levő tereptárgyakhoz viszonyítja a szivárvány nagyságát, és amennyiben ezek a tereptárgyak messze esnek a megfigyelőtől, akkor a szivárványt is nagyon nagynak érzékeli. Emiatt tűnik nagyobbnak a Hold és a Nap is a horizonton, amikor különböző tereptárgyak mögött látszik.

Fotó: Mudra László – Origo

Fotó: Vincze Barbara – Origo