Felülről ilyen a világ teteje

A Mount Everest tágabb környezete (a csúcs a műholdkép középpontjában látható)

Negyvenmillió éves, az univerzum édesanyjának hívják, és nem olyan kőzetek alkotják, mint amilyeneket első látásra hinnénk. Ez a Csomolungma (angol nyelvterületen a Mount Everest), a Föld legmagasabb pontja, amelyről most közölt műholdképet a NASA.

Az Everest 8848 méteres magasságával magaslik ki a bolygó 14 nyolcezres csúcsa közül. Története geológiai értelemben 40 millió évvel ezelőtt kezdődött, amikor az indiai szubkontinens (gyakorlatilag a mai India) összeütközött az Eurázsiai-kőzetlemezzel. Ez a tektonikai folyamat gyűrte fel a Himalája-hegység vonulatait. A Csomolungma csúcsa nem vulkáni eredetű kőzetekből, hanem a tengeraljzaton kialakult mészkőből áll, vagyis a hegymászók olyan mészvázas lények maradványain járnak, amelyek az egykori meleg óceánban éltek.

Nepáli nyelven hívják Szagarmatának, vagyis az "univerzum édesanyjának" a Mount Everestet. Magassága 4 milliméterrel nő évente, ahogy az indiai szubkontinens az Eurázsiai-kőzetlemez alá gyűrődik. A felvétel az amerikai geológiai szolgálat (USGS) Earth Explorer műholdjával készült Forrás: NASA Earth Observatory/Jesse Allen, Robert Simmon

A Mount Everest csúcsát gleccserek csiszolták háromoldalú gúlává. A hegymászók leggyakrabban a délkeleti oldalán indulnak csúcstámadásra, itt haladt Edmund Hillary és Tendzing Norgaj is 1953 májusában: ők voltak az első hegymászók, akik sikeresen tértek vissza a világ tetejéről. Az északkeleti oldalon erősebb a széljárás, és még alacsonyabbak a hőmérsékletek. Itt mászott 1924-ben George Mallory és Andrew Irvine, a csúcs első két lehetséges meghódítója. Máig vitatott tény, hogy Mallory elérte-e a 8848 méteres magasságot, de az biztos, hogy 7925 méteren látták őket, mielőtt eltűntek volna egy közeledő vihar felhői között.

A Mount Everest tágabb környezete (a csúcs a műholdkép középpontjában látható) Forrás: NASA Earth Observatory/Jesse Allen, Robert Simmon

A nyolcezres csúcsok mindegyike különösen veszélyes helynek számít, hiszen ehhez a magassághoz nem lehet akklimatizálódni, mert a szervezet 7500-8000 méter fölött gyorsabban éli fel tartalékait, mint ahogy pótolni lehetne. Ennek ellenére az utóbbi évtizedek szervezett túrái sokat szelídítettek a Csomolungmán. 5656 sikeres csúcstámadás történt 2012 márciusi adatok szerint, miközben 223-an haltak meg a csúcson, a halálozási ráta tehát 4 százalék.

A nagy presztízsű hegymászótúra mérhetően szennyezi a Mount Everest környezetét. Kiürült oxigénpalackok, elszakadt sátrak, ürülékkupacok és fogyatkozó erdők jelzik a turisták útját. Erről itt olvashat részletesen.

A legnagyobb probléma viszont a szén-dioxid-kibocsátás és a melegedő klíma. Az utóbbi fél évszázadban a hóhatár 152 méterrel került fentebb, és a Csomolungma gleccsereinek tömege 13 százalékkal csökkent. Ezek a gleccserek táplálják az Indust, a Gangeszt, a Brahmaputrát, a Jangcét és a Sárga-folyót, amelyektől a világ legnépesebb vidékeinek ivó- és öntözővíz-ellátása függ.