Színes fényjátékkal körbevéve fotózta le a saját árnyékát a szigligeti várban az Origo egyik olvasója. A légköroptikai jelenséget először 1780-ban írták le a németországi Harz-hegység egyik csúcsánál. Úgy jön létre, hogy az alacsonyan álló nap rávetíti az árnyékot a megfelelő magasságban lebegő felhő felszínére.

A fotós megnyúlt árnyéka január 16-án a Szigligeti várbanForrás: Horváth Sándor

Általában hegycsúcsokról és magas hegygerincekről lehet megfigyelni az úgynevezett Brocken-hegyi kísértetet, de kivételes esetben tornyokról és egyéb tereptárgyaknál is kialakulhat a légköroptikai jelenség. Ha a felhő páracseppecskéinek átmérője nem haladja meg a 10-20 mikrométert, akkor, ha szerencsénk van, színes glória alakul ki az árnyékunk feje körül. A fény elhajlik a mikroszkopikus cseppeken, a belsejükbe érkezve pedig megtörik, visszatükröződik és interferálódik. A színes gyűrűket ezek a hatások együttesen hozzák létre.

Horváth Sándor több éve próbálkozik azzal, hogy lefotózza a jelenséget. Végül ez január 16-án sikerült a szigligeti várban, az árnyék a vár körüli sekély ködre vetült rá. A jelenség azért kapta a nevét, mert mozogni látszik, ha a köd is megmozdul. Az erősen megnyúlt, hosszú végtagú alak valóban kísérteties hatást kelt, sőt egy hegymászóbabona szerint aki meglátja az árnyékát, meghal a hegyen. Aki gyakran utazik repülővel, hasonló színes gyűrűt láthat a felhőzet tetején, középpontjában a gép árnyékával.

Gomolygó köd a Szigligeti vár körülForrás: Horváth Sándor