Soha nem láttak még ilyet méhektől

2014.02.12. 12:35

Néhány méhfaj műanyag zacskók és épületszigetelő anyagok darabkáiból építi lárvái számára az úgynevezett ivadékbölcsőt. Az emberi szemét kreatív újrafelhasználására a Yorki Egyetem egyik doktorandusz diákja és a Guelphi Egyetem egyik kutatója talált bizonyítékot Kanadában.

Valamilyen szürkés, ragacsos anyagot talált a művészméhek családjába tartozó egyik faj, a Megachile campanulae egyedei által használt ivadékbölcsőben Scott MacIvor, a Yorki Egyetem diákja Torontóban kihelyezett kaptárakban. A leletet a Guelphi Egyetem mikroszkópiai laboratóriumában Andrew Moore, a labor vezetője elemezte. „Scott eredetileg azt gondolta, rágógumi” – magyarázta Moore.

Az anyagot előbb pásztázó elektronmikroszkóppal vizsgálták, hogy a lehető legrészletesebb képet kapják róla, majd röntgen-mikroanalízissel elemezték az összetételét, és infravörös mikroszkópiával azonosították a műanyagot alkotó polimereket. Mint kiderült, a M. campanulae az épületek külső hőszigetelésére használt poliuretán műanyagréteg darabkáit használta fel a bölcső kibélelésére. A művészméhek normál esetben elhagyott csigaházakba, növényi szárakba telepítik a lárvákat, és a járatokat az erős rágószervükkel feldarabolt levéldarabokkal bélelik.

A Megachile campanulae hímje oldalrólForrás: Wikimedia Commons

Scott és Moore azt is felfedezte, hogy a rózsaméhek közeli rokona, a Megachile rotundata egy műanyagzacskóból épített ivadékbölcsőt. A bölcső anyagának közel egynegyedét a fényes polietilén darabkák tették ki, vagyis a méh ennyivel kevesebb levelet használt fel erre a célra.

A nyomok arra utaltak, hogy a rovarok rágószervükkel másképp rágták a műanyagot, mint a leveleket, ami azt jelenti, hogy nem véletlenül használták ezt az anyagot. Scott és Moore tanulmányából az is kiderül, hogy a környéken bőven volt felhasználható levél. Mindkét esetben ép és egészséges rovarok fejlődtek a lárvákból, sőt a kutatók úgy találták, hogy a műanyaggal bélelt bölcsők meggátolják a paraziták terjedését. Közös tanulmányuk az Ecosphere szakfolyóiratban jelent meg.

A két kutató Torontóban és környékén állított fel kétszáz mesterséges odút udvarokban, közösségi kertekben, parkokban és zöldtetőkön azért, hogy a városi méhek, darazsak viselkedését vizsgálják. A műanyagbölcsőket is ilyen odúkban találták. MacIvor szerint az újszerű bölcsőépítés azt jelzi, hogy a méhek rugalmasan alkalmazkodnak a változó körülményekhez.

Így néz ki a műanyagmaradvány a kaptárbanForrás: J. Scott MacIvor, Andrew E. Moore

Evolúciós szempontból nézve a történteket rá is szorulnak erre, mert az emberi tevékenység egyre inkább befolyásolja a természetet, többek között azzal, hogy rengeteg műanyaghulladékot termelünk. Csak Magyarországon körülbelül 200 millió reklámzacskót használunk évente, alkalmanként alig több mint egy óra időtartamra. A háztartási szemétbe kerülő műanyag javarésze eredetileg csomagolás volt, egy átlag kanadai pedig naponta fél kiló csomagolást dob el. Egy kanadai egy év alatt körülbelül 150 kiló műanyaghulladékot termel évente, egy magyar pedig nagyjából 65 kg-ot.