Megéri vagy sem az új atomerőmű?

2014.02.18. 16:09

Erre az egyszerűnek tűnő kérdésre nem tudtak egyértelmű választ adni a Magyar Tudományos Akadémia kedden megrendezett paksibővítés-ügyi konferenciáján előadó szakértők.

Legyen szakmai párbeszéd – így határozta meg Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, hogy miért az MTA szervezett konferenciát a paksi atomerőmű bővítéséről. Ennek ellenére nem folyt higgadt vita a beruházást támogatók és az ellenzők között, és arra a kérdésre sem született egyértelmű válasz, hogy megéri-e Magyarországnak, ha orosz hitelből két új blokk épül Pakson.

A hitelből állami vagyon jön létre, és fontos több lábon álló energiastratégiát megvalósítani – érvelt Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyi államtitkára. Szerinte az atomenergia megbízható, tiszta, olcsó, fenntartható és megbízható módon megtermelhető. A kormány úgy számol, hogy az elavuló hőerőművek lekapcsolásával a következő nagyjából három évtizedben további 6000 megawatt áramtermelő kapacitásra lesz szüksége Magyarországnak, és ebbe jól illeszkedik a paksi bővítés.

Az sem lesz gond, amikor a 2030-as évek elején majd párhuzamosan üzemel a négy régi és a két új blokk Pakson – mondta Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technológiai Intézetének igazgatója. A négy régi blokkban 15 TWh, a két úban 18 TWh áramot termelünk évente. Számításai szerint ebből körülbelül 2 TWh-ra nem lenne igény itthon, ennyi áramot viszont exportálni lehet a környező államokba.

Aszódi kalkulációi szerint a bővítés összköltsége 25,99 forint lenne minden kilowattóra áram után az alatt a huszonegy év alatt, amíg Magyarország 5%-os kamattal törleszti az Oroszországtól felvett 10 milliárd eurós hitelt. A hitel törlesztése utáni időszakban – hiszen az új blokkok hatvanéves üzemidővel létesülnének – a beruházás már csak 7,75 Ft/kWh-ba kerülne. A teljes üzemidő alatt 14,11 Ft/kWh költséggel kell számolni, ami versenyképes ár még akkor is, ha a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó német kutatóintézet, a Fraunhofer Institute szél- és napenergiára vonatkozó adataival vetjük össze. A paksi erőmű jelenleg körülbelül 11,5 Ft/kWh áron adja el az áramot.

Mi éri meg inkább?

2007-ben az árak miatt még a science fiction kategóriájába tartozott az a terv, hogy megújuló energiaforrásokból termelünk áramot – idézte fel Felsmann Balázs közgazdász azt az időt, amikor még a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkáraként dolgozott. Az utóbbi öt évben viszont drámaian megváltozott a helyzet, a szél- és a napenergia jelentősen olcsóbbá vált.

A Corvinus Egyetem Stratégiai és Nemzetközi Menedzsment Kutatóközpontjának vezetője azzal érvelt, hogy az atomerőművek rendkívül tőkeigényesek. Ezért nagyon nem mindegy, hogy hány százalékos kamatozású hitellel fut a beruházás. A Corvinus Regionális Energiakutató Központjának számításait alapul véve arról beszélt, hogy ha egy hitel törlesztésénél 6-7%-os a kamatláb (ami nem sokkal több az orosz 5%-nál), és a piacon 70-80 euróért tudunk eladni 1 MWh áramot, akkor már inkább megéri szélerőműbe fektetni a pénzt, mint atomerőműbe (összehasonlításként a magyar áramtőzsdén most 50 euró/MWh áron kereskednek az árammal). Nagyon sok számítás lehetséges, de minimum annyit ki lehet jelenteni, hogy a szél-, a nap- és az atomerőművek körülbelül ugyanolyan mértékben térülnek meg.

A konferenciának az a tanulsága, hogy nem feltétlenül célravezető, ha mérnökök beszélnek szűken vett közgazdasági kérdésekről vagy fordítva. Felsmann Balázs amiatt is kifogásolta a Paksra tervezett új blokkokat, mert az atomerőmű nehezen lenne szabályozható, amikor kevesebb igény van áramra. Továbbá az atomerőmű emiatt nehezen illeszthető a hálózatba, amikor majd több szél- és napenergiánk lesz.

Aszódi válaszul elmondta, hogy Paks II.-be ugyanolyan típusú blokkok kerülnek, mint a Szentpétervár közeli Leningrád II. erőműbe. E blokkok teljesítményét 5 százalék/perc sebességgel lehet csökkenteni, az 50-100% között 15 ezer alkalommal, 15-20% között pedig több milliószor. Felsmann a maga részéről azt rótta fel a mellette ülő Aszódinak, hogy költségkalkulációban során egyszerűen csak forintban számolt, és nem vette figyelembe, hogy Paks II. euróhitelből épülne. Ez esetben pedig hogyan kezeljük a forint-euró árfolyamkockázatokat? – kérdezett vissza a közgazdász.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK