Súlyos ökológiai gondokat okoz az akác

2014.03.11. 19:36

Felelőtlenül riogatnak azok, akik azt mondják, teljesen ki kellene irtani Magyarországról a fehér akácot – mondják a botanikusok. Jó lenne viszont mihamarabb visszaszorítani ezt a fát olyan területekre, ahol nem okoz károkat.

A fehér akác ugyan fontos vagy korábban fontos volt gazdasági szempontból, de súlyos biológiai-ökológiai problémákat is okoz. Ez a lényege annak az állásfoglalásnak, amelyet botanikusok, erdészek és méhészek tettek közzé Sopronban a Flóra- és vegetációkutatás a Kárpát-medencében című konferencián. Jelenleg 463 ezer hektár akácos van Magyarországon, és ebből 200 ezer hektárnyi a rendszerváltás után keletkezett.

Ahol egyszer akácos nőtt, a területet csak nagyon hosszú idő alatt, jelentős költséggel és sok esetben környezetkárosító módszerekkel (vegyszerezéssel) lehet csak visszaalakítani. Ennek az az oka, hogy a földben sok akácmag marad, és a fa kiválóan kisarjadzik tuskóróról vagy gyökérről. Az akácosok jelentős területet foglalnak el a természetes élőhelyek rovására. Magyarország védett természeti területein 26 500 hektár akácos van, ebből fokozottan védett 3800 hektár. Vagyis ez a fafaj közvetlenül veszélyezteti ezeknek a térségeknek a védelmét, és a valóban kárpát-medencei sajátosságnak számító élőhelymaradványok megtartását. Ha síkvidéken tovább terjed a fehér akár, akkor gyorsan és teljesen eltűnhetnek a homoki tölgyesek, lösztölgyesek, borókás-nyárasok, löszgyepek, homoki gyepek – derül ki az állásfoglalásból.

Az akácerdőkben gyakran vágják a fákat, kifésülik a gyökereket, szántanak. Emiatt a talajszinten főleg gyomnövények élnek, az erdő sivár látványt nyújt, így túrázni sem igazán érdemes benne. További probléma, hogy az akác olyan fafajoktól veszi el a helyet, amelyekből gazdasági és ökológiai szempontból egyaránt értékesebb erdő alakulhatna – egy részletes elemzés szerint az akácosok 35 százalékára igaz ez az állítás.

Ugyan a fehér akác invazív növény, a szakemberek szerint teljes kiszorítása nem valósítható meg. Emiatt pedig károsnak tartanak minden olyan, az elmúlt két hónap vitájában elhangzott megnyilvánulást, amely a fehér akác „teljes magyarországi kiirtásának gondolatával riogatta és befolyásolta a közvéleményt”. Azt szeretnék, ha „hosszútávú és széleskörű érdekek figyelembevételével, valamennyi érdekelt felet bevonva határozzuk meg azokat a tájakat-területeket, ahol a fehér akác termesztése indokolt, és nem jár különösebb ökológiai kockázattal és gazdasági veszteséggel. Ugyanakkor azokon a helyeken, ahol e fafaj nem létjogosult, visszaszorításáról rövidtávon gondoskodjunk”.

A konferenciát – ahol külön vitafórum foglalkoztak az akáccal – a Nyugat-magyarországi Egyetem növénytani és természetvédelmi intézete szervezte. Az állásfoglalást Borhidi Attila, Pócs Tamás és Vida Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjai, valamint Bartha Dénes, az intézet igazgatója jegyzi.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK