Mennyit költöttünk hőszigetelésre és új ablakokra?

A legtöbben az ajtót-ablakot cserélték ki azok közül, akik az utóbbi tíz évben korszerűsítették az ingatlanukat. A fűtés költségeit leginkább a homlokzat és a födém hőszigetelése csökkenti, de ez is kerül a legtöbbe egy friss felmérés szerint.

A háztartások több mint háromnegyede a várakozásának megfelelően spórolt vagy még annál is többet takarított meg a rezsiköltségein, miután korszerűsítette az ingatlanát – derül ki az Energiaklub legújabb országos felméréséből. A háztartások egyötöde tervezi, hogy a közeljövőben valamilyen energetikai célú felújításba fog. A felújítást tervező háztartások 41 százaléka a magas rezsi miatt vágna bele a munkálatokba. A leggyakrabban a nyílászárók cseréjét (44 százalék) és a homlokzati hőszigetelést (39 százalék) említették a terveik között.

A felújítások aránya az elmúlt tíz évben ehhez hasonló volt. A legtöbben (45 százalék) a nyílászárókat cserélték ki, viszont jóval kevesebben, körülbelül minden ötödik korszerűsítő felújítás során hőszigetelte az ingatlanát. A korszerűsítések hatására átlagosan 22 százalékkal csökkent a felújított lakások fenntartásának költsége. A legnagyobb, 24 százalékos megtakarítást a homlokzati hőszigetelés után érzékelték a felújítók. A kutatás legfontosabb eredményeit ez az animáció mutatja be:

Mennyibe kerültek a beruházások? A válaszok szerint a födém, a tető és a homlokzat szigetelése volt a legdrágább 670-775 ezer forinttal. Közepesen drága volt a fűtés korszerűsítése (körülbelül 483 ezer) és a nyílászárók cseréje (450 ezer forint). A meleg vizet előállító kazán cseréjéért ehhez képest 196 ezer, az épület árnyékolásáért 130 ezer forintot kellett fizetni, ezek kerültek a legkevesebbe.

Jellemzőek a szűkös finanszírozási lehetőségek: a felújítók négyötöde saját forrásaira támaszkodik a felújítás során. Hitelt a korszerűsítők 15 százalék igényelt a múltban a munkálatokra. Az átlagosan igényelt 1,4 milliós hitel kis összegnek számít a banki gyakorlatban a magas egyedi elbírálási költségek miatt. Szükség van tehát olyan forrásokra, amelyet az állam biztosít a lakossági felújításokhoz.

A felmérés adatai szerint pályázati támogatásban a felújítók 7 százaléka részesült az elmúlt tíz évben, a jövőben felújítani szándékozóknak viszont már 12 százaléka számít pályázati támogatásra. Az adatfelvétel szerint a pályázati támogatottak 80 százaléka társasházban lakó háztartás volt. Több kutatás is kimutatta azonban, hogy a legnagyobb energiamegtakarítás háztartási és országos szinten is jellemzően a családi házak korszerűsítésével érhető el.

A felújítások mindössze negyedében készült szakértői számítás a beruházás előtt; a háztartások jellemzően saját kutatásuk alapján döntenek a beruházás tartalmáról, vagy ismerős véleményét kérik. Pedig néhány tízezer forintért már komoly szakértőt lehet megbízni az ingatlan felmérésével, ami a beruházás több százezer– akár milliós – értékéhez viszonyítva elenyésző összeg, különösen akkor, ha egy rosszul megtervezett beruházás bosszúságaitól és felesleges költségeitől mentesíti a családot. A felmérés egyik adata is bizonyítja, hogy mi a következménye a tévedéseknek. Míg a megkérdezettek 26 százaléka azt mondta, hogy náluk még a vártnál is jobban csökkentek a rezsiköltségek a felújítás után, 8 százalék nyilatkozott úgy, hogy a vártnál rosszabbul alakultak az eredmények.

Módszertan

A kutatáshoz február 27. és március 6. között hívtak fel 1021 főt. Az adatfelvételt az Energiaklub megbízásából a Kutatólabor végezte. A felmérésbe bevont személyek nem, életkori csoportok, iskolázottság és régió szerinti összetétele megbízhatóan képviseli a hazai lakosságot. A telefonos hívások háromnegyedét a mobiltelefonos hívások tették ki, azaz a reprezentatív mintába kerülő négy telefonszám közül egy vezetékes és három mobiltelefonszám volt. Ezt az indokolja, hogy ma már vezetékes számon alig érhetők el az emberek, ha pedig a közvélemény-kutató cég csak azokra hagyatkozott volna, akik vezetékesen elérhetők, akkor torzult volna a minta. Az adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éven felüli magyar lakos megkérdezésével kaptak volna. A kutatást a Knauf Insulation, a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag-gyártók Egyesülete és a Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség támogatta.