Már nem népszerűek a garzonlakások

Vágólapra másolva!
A leginkább keresett lakástípusnak jelenleg a másfél vagy az egy plusz két félszobás lakások számítanak, a felmérésben részt vevőknek majdnem fele ilyet szeretne vásárolni - írja a Napi Gazdaság a Duna House ezerfős mintán végzett fővárosi felmérésének adatai alapján.
Vágólapra másolva!

Új építésű lakást a megkérdezettek közel 50 százaléka szeretne vásárolni, míg egyharmaduk számára teljesen mindegy, hogy használt vagy új lakásba költözik. Ez utóbbi csoport legfontosabb szempontjának a lakás ára, elhelyezkedése és állapota számít. Mára szinte teljesen leáldozott a garzonlakások népszerűsége, melyet a megkérdezettek mindössze 8 százaléka keres - elsősorban azok, akiknek viszonylag kevés pénzük van.

A Duna House adatai szerint a minigarzonok iránt érdeklődők aránya, a tavaly őszi felméréshez képest 2 százalékponttal csökkent a nagyobb alapterületű lakásokat keresők javára. (A garzonokért a leendő vásárlók jellemzően 7-9 millió forint közötti összeget fizetnének ki.)

A leginkább keresett lakástípusnak jelenleg a másfél vagy az egy plusz két félszobás lakások számítanak, a felmérésben részt vevőknek majdnem fele ilyet szeretne vásárolni. Mindez nem nagyobb lakást, hanem jobban kihasználhatót jelent, ugyanis a tapasztalatok szerint a vevők másfél szobát akár 35-40 négyzetméteres alapterületen is el tudnak képzelni. Némileg nőtt az érdeklődés a speciálisabb, egy plusz három félszobás lakások iránt is.

A középes nagyságú, 2-2,5 szobás lakások iránti kereslet esetében némi átrendeződés figyelhető meg - a tavalyi adatokhoz képest csökkent a 2 szobás lakást vásárolni kívánók aránya, ez a csökkenés szinte teljes egészében megjelenik a 2,5 szobás ingatlanok iránt érdeklődők számának növekedésében. Ebben a kategóriában már merészebbek a potenciális vásárlók, jellemzően nagyobb alapterületű, 55-65 négyzetméteres lakásokat keresnek.

A nagyobb alapterületű, 3 és 4 szobás lakások iránt nőtt az érdeklődés: míg a 3 szobás ingatlanok esetében mérsékeltebb igénynövekedés tapasztalható, addig a 4 szobás lakást keresők aránya, a kutatás adatai szerint közel duplájára emelkedett, valamint erősödés mutatkozik a kifejezetten nagy alapterületű, 100-200 négyzetméteres ingatlanok keresletét tekintve is.

A megkérdezettek körében a legkedveltebb városrész a XIV. kerület, a válaszadók egyharmada jelölte meg, a tavalyi felmérésben nyertes XIII. kerület azonban szorosan a második helyen, mindössze néhány százalékkal lemaradva következik. A budai oldalon változatlanul őrzi vezető helyét a XI. kerület, a válaszolók több mint ötöde vásárolna szívesen újbudai ingatlant.

Egyre keresettebbnek tűnik a III. kerület is, közel másfélszer annyian költöznének ide, mint a legutóbbi megkérdezéskor. Nagy az érdeklődés a vízparthoz közeli ingatlanok, valamint a kertes családi házak iránt is.

A többi budai kerületben az érdeklődés szintje közel azonos a tavaly év végivel, némi növekedés az I. kerület lakásai iránt tapasztalható. A Belváros, az V. és VI. kerület iránt szinte változatlan az érdeklődés, a leendő vásárlók majdnem 25 százaléka költözne szívesen ezekbe a kerületekbe.

Növekedett az érdeklődés a VII. kerület iránt, a VIII. kerületben - ahol jelenleg meglehetősen kedvező áron lehet az új építésű kínálatból válogatni - az érdeklődés megegyezik a tavalyi szinttel, ugyanez mondható el a IX. kerülettel kapcsolatban is. Főleg az alacsony árak hatására jelentősen növekedett a kereslet a X. kerület iránt, a megkérdezettek közül több mint kétszer akkora arányban vásárolnának itt ingatlant, mint 2005 őszén.

Az úgynevezett külső kerületek iránt is nőtt az érdeklődés: a XV., a XVI. és a XVII. kerület felé irányuló kereslet egyaránt nőtt, a legszembetűnőbb, közel kétszeres növekedés a XVI. kerület esetében volt tapasztalható, enyhén emelkedett a XVIII. és XIX. kerület népszerűsége is. A "húszas" kerületeket továbbra is viszonylag kevesen keresik, csak a budai XXII. kerület iránt volt némileg nagyobb érdeklődés a felmérésben részt vevők között.

A friss adatok alapján látható, hogy az árplafon feljebb tolódott: a válaszadók 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy maximum 10 millió forintot tudna lakásvásárlásra fordítani, ez az arány tavaly 20 százalék felett volt.

A 2005-ös 43 százalékos aránnyal szemben most 38 százalék a kutatás szerint azok aránya, akik 15 millió forintért vagy az alatt keresnek lakást - a legjellemzőbb válasz a konkrét árak tekintetében éppen ez a 15 milliós határ volt. Míg tavaly a megkérdezettek majd' 30 százaléka gondolkodott maximum 20 millió forintban, az idén ez az arány mindössze 20 százalékos.

A felső határ a felmérés szerint 28-30 millió forint körül alakul, ennél drágábban a megkérdezettek 5 százaléka vásárolna - azonban a korábbi felméréshez képest többen voltak, akik akár 50-70 millió forintot is invesztálnának ingatlanvásárlásba. A legtöbben tehát (38 százalék) a 10-15 millió forint közötti ársávban vásárolnának lakást, elsősorban másfél, kétszobás lakásokat keresve.

A maximálisan elkölteni kívánt összeg emelkedésében feltehetőleg szerepet játszottak az egyre kedvezőbbé váló hitelkonstrukciók, valamint a nemrég megjelent önerő nélküli lakáshitelek, melyek előnye, a szintén keresett lízinggel szemben a saját tulajdon. A 0 százalékos önerős konstrukció iránt igen erős volt az érdeklődés, általános tapasztalat, hogy a vásárlók többsége a lehető legkisebb önerőt felhasználva szeretné megoldani az ingatlan megvásárlását.

A Duna House hitelcentrumának tapasztalatai szerint a potenciális vevők nagy része 7-10 millió forint hitelt szeretne felvenni, valamelyest erősödött az érdeklődés a forinthitelek iránt is, köszönhetően annak, hogy néhány piaci szereplő kedvezőbb konstrukciókkal állt elő ezen a területen.