Felfutóban a társasházi felújítások

Vágólapra másolva!
A következő években a lakásfelújítások felfutása várható, hasonlóan a nyugat-európai tendenciákhoz. Budapesten most indulnak be a reorganizációs programok, miközben Pécs, Kaposvár, Miskolc vagy Szombathely már befejezéshez közeledik a sajátjával.
Vágólapra másolva!

A társasházak 90 százaléka valamilyen tatarozásra szorul, ami az építőiparnak a következő húsz évre jól programozható megrendeléseket hoz - mondta a Napi Gazdaságnak Langer Iván, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének elnöke. Az utóbbi időben felgyorsultak a felújítások, amiben nagy szerepe volt a pályázati lehetőségeknek, a lakás-takarékpénztári törvény módosításának és annak, hogy a bankok is felismerték az ebben rejlő üzletet és kidolgozták hitelkonstrukcióikat. Ma háromféle pályázatot érhetnek el a társasházak: a GKM energiapályázatát, a panelprogramot, valamint az önkormányzatokét. Idén 1,1 milliárd forinttal támogatja a Fővárosi Önkormányzat a társasházak felújítását, vissza nem térítendő formában is.

Tavaly az országban 1500 társasház újult meg 43 milliárd forint állami támogatásból, messze meghaladva a korábbi évek 100-200-as számát. Budapest lemaradásban van a vidéki nagyvárosokhoz képest: a fővárosban most indulnak be a reorganizációs programok, miközben például Pécs, Kaposvár, Miskolc vagy Szombathely már befejezéshez közeledik a sajátjával.

Számos társasház maga készíti el pályázatát, de az önkormányzatok is sokat segítenek, emellett az utóbbi időben terjed a profi pályázatkészítők foglalkoztatása. Langer hangsúlyozta, hogy a támogatási rendszer egyelőre kezdetleges, sokkal hatékonyabban is eloszthatók lennének a rendelkezésre álló források. Jelenleg a munkák többsége szakaszosan zajlik, mert a lakóközösségnek nincs elegendő pénze a teljes kivitelezésre, ráadásul szűkös az építőkapacitás. Az ellenőrzés ugyancsak hiányzik, ezért sokszor használnak gyenge anyagokat, rossz technológiát. Egy panelfelújítással foglalkozó vállalkozó viszont egyenesen úgy véli, hogy a panelek rekonstrukciója pénzkidobás, mert az épületek 10-15 év múlva úgyis elöregednek, az energiamegtakarítás pedig nem fedezi a felújítás költségét.

A következő években azonban mindenképp a lakásfelújítások felfutása várható, hasonlóan a nyugat-európai tendenciákhoz. A háztartások 3,3 százaléka, azaz 123 ezer háztartás tervez jelentős fejlesztést meglevő ingatlanán a következő 12 hónapban, további 12,4 százalékuk ugyanezt valószínűnek tartja - derül ki a GKI Rt. és az AL Holding Rt. elemzéséből. A gyakorlat azonban egyelőre azt mutatja, hogy a felújításra kerülő lakások száma közel állandó - mondta Egyed János, a Gilt Kft. ügyvezetője -, bár kisebb növekedés elképzelhető, különösen a panelprogramnak köszönhetően. A tulajdonosok ugyanakkor egyre igényesebbek - tette hozzá -, mind többen veszik figyelembe a műszaki, illetve energia-takarékossági szempontokat is.

A piac nekilendülésére számít viszont Borsi László, az Országos Lakás és Építésügyi Hivatal elnöke; szerinte 2007-2013 között, vagyis a következő uniós költségvetési időszakban az EU-források egy részét is felújításokra költik majd. Megfelelő nyilvántartások hiányában nehéz megmondani a korszerűsítésre fordított összegek nagyságát, de becslések szerint elérheti az évi 500-600 milliárd forintot. Az összesítést nehezíti, hogy jellemző a számla nélküli munka, itt szeretnék a legtöbbször megspórolni a forgalmi adót. Ezen változtathat a felújítások kedvezményes áfakörbe sorolása, bár sokan vélik úgy, hogy a munkadíjak csökkentése önmagában nem lesz komolyabb hatással a költségekre.

A piac azonban mindenképp átalakulás előtt áll, hiszen az ilyen típusú munkákat ma főleg kisebb építőipari cégek végzik, sőt a családi házaknál, takarékossági okokból a tulajdonos maga szervezi a munkálatokat - ami sokszor ront az eredmény minőségén -, míg más országokban általános a kivitelező alkalmazása. A nagyobb cégek ugyanakkor nem is szívesen vállalnak felújítást, mert a megbízók nem mindig hajlandók a teljes vételárat kifizetni, ami elhúzódó bírósági ügyekhez vezet.