Rosszabb a panelok híre, mint az állapotuk

A lakótelepeken lakók világosan látják élőhelyük hátrányait, és arra is lenne ötletük, miképp lehetne azokon változtatni. Egy tanulmány szerint a közösségeken belüli kommunikáció és a hatékony tájékoztatás nélkül nem lehet sokra menni.

Lényegesen jobb véleménnyel vannak a lakótelepeken élők saját környezetükről annál, amit a közvélemény tart a lakótelepekről általában - ez az egyik legérdekesebb megállapítása annak a tanulmánynak, amelyet a Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutatóintézet Kht. készített, a rehabilitáció lehetőségeit is vizsgálva.

A főváros által alapított kht., a Political Capital Institute-tal együttműködve, Budapest nyolc különböző kerületében, egyaránt lakótelepen élő, 20 és 40 év közötti embereket kérdezett meg, 14 mélyinterjú keretében. A tanulmányt sajtótájékoztatón ismertették, annak teljes szövege elérhető az intézet honlapján.

Amint várható volt, a - zömmel panelos technológiával épült - magyarországi lakótelepek legfontosabb negatívumai közül a szűkösség, az egyhangúság, a rossz elrendezés és a lakások magas fenntartási költsége mind gyakran bukkant fel a megkérdezettek vélekedésében.

A helyi infrastruktúrával, a közbiztonsággal és még a "népsűrűséggel" szemben is kevesen fejezték ki elégedetlenségüket. Ugyanakkor általános vélemény, hogy a panellakás csak egy bizonyos korig, státusig megfelelő lakóhely - mondta Ongjerth Richárd, a kht. ügyvezető igazgatója.

Ezzel összefüggésben elmondható, hogy az efféle lakások alacsony presztízse, nehéz eladhatósága miatt nem könnyű elköltözni, van viszont egy réteg, amelynek - legalább ideiglenesen - elérhető alternatívát jelent. Egyes felmérések szerint a fiatal családosok körében egyre keresettebbek a panelok, vélhetően gazdasági kényszerűségből.

A problémák megoldásának legfőbb akadályaként többnyire a kommunikáció és a közösségi összetartás hiánya említtetett. Ketten számoltak be részvételről a panelprogramban (amelyről egyébként a többség alig tud valamit), és a közös képviselő aktivitása mellett mindketten a lakóközösség döntésképességének tulajdonították a sikert.

A környezet élhetőbbé tételére bőven vannak javaslatok, így a fűtés korszerűsítése, a hangszigetelés javítása, az egyedi építészeti megoldások alkalmazása, a lakásalaprajzok módosítása és a zöldterület - akár a tetőn történő - növelése. Mindenekelőtt pedig a panelprogramról való hatékonyabb tájékoztatás.

Jelenleg a budapestiek nagyjából harmada él a lakótelepeken, amelyek állapota nagyon különböző. Az ötvenes években még a városszerkezetbe jobban illeszkedő, téglából épült lakótelepek épültek, míg a hatvanas-hetvenes évekre már a panelos technológia volt jellemző.

A komplex rehabilitáció külföldi tapasztalatai is meglehetősen eltérőek, Kelet- és Nyugat-Berlinben például a német egyesítés után sikerrel vitték végig, az azóta tartó elnéptelenedés miatt azonban manapság már több helyen bontják a lakótömböket. A párizsi bajokra a tavalyi zavargások hívták fel a figyelmet.