Már nem olyan jó biznisz építkezni

A széles körben elterjedt vélekedés szerint Magyarországon ma jobban megéri építkezni, mint használt házat vásárolni. Nehéz volna ezzel a meglátással vitatkozni - kivéve, ha valaki számára az idő a szó szoros értelmében pénz -, de érdemes figyelni arra, hogy a két megoldással járó ráfordítás mértéke egyre közelít egymáshoz.

Az ingatlanpiac összeomlását, hanyatlását jósolóknak nem lett még igazuk, mindamellett a néhány évvel ezelőtti pörgésnek nyoma sincs. Az ágazat már a megszorítások előtt látványosan lassult, és mostanra stagnálás közeli állapotba jutott, különös tekintettel a használtpiacra.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. legutóbbi, idevágó felmérése szerint a piaci szereplők a használt ingatlanok árának változatlanságára számítanak, ami, ha valóban így alakul a helyzet, reálértékben természetesen csökkenést jelent. Nagyon kevés olyan ingatlantípus van tehát ma a használtpiacon, amelynek megbízhatóan, jelentős mértékben nő az értéke. Csupán a speciális elhelyezkedésű vagy más szempontból különleges ingatlanoknál valószínű az inflációt is kompenzáló, folytonos drágulás.

A családi házak jó részének esetében viszont éppenséggel áresést figyelhetünk meg, még ha nem is látványos mértékűt. Ennek legfőbb oka a nagy túlkínálat - mondta az [origo] érdeklődésére Murányi Ákos, a Duna House ingatlanközvetítő hálózat elemzési vezetője.

"Tapasztalataink szerint az árak lassan lefelé tartanak a legnépesebb, 25 és 50 millió forint közötti kategóriában. Ha huzamosabb ideig nem sikerül értékesíteni a házat, az eladók kényszerűségből gyakran folyamodnak a kínálati ár mérsékléséhez. Ilyenkor jellemzően 5-10 százalékot engednek, de előfordul ennél nagyvonalúbb csökkentés is" - tette hozzá az elemző.

Kivételt ez alól talán csak a rengeteg extrával ellátott, luxus kategóriájú családi házak jelentenek, amelyek esetében a sok pluszszolgáltatás miatt egyébként is nehéz megbecsülni a tényleges értéket. Áralkura azonban gyakran itt is van lehetőség - mondta Murányi Ákos.

Nyílik a használt és új közötti "olló"

Természetesen nemcsak az egyedi extrák bonyolítják a családi házak összehasonlíthatóságát, hanem az a tény is, hogy értéküket jócskán befolyásolja a telek nagysága. Éppen ezért nehéz négyzetméterárakat meghatározni, de a folyamatok mindenesetre beszédesek lehetnek.

A GKI említett - negyedévente, a magyarországi ingatlanpiac helyzetéről és kilátásairól készített - tanulmányaiban rendre közöl jellemző budapesti négyzetméterárakat, köztük családi házakét is. Az elmúlt másfél év során a számok hullámzó tendenciát mutattak, de az irány összességében valamelyest csökkenő, alátámasztva ezzel a Duna House adatait.

Kérdésünkre ugyanakkor Petz Raymund, a GKI kutatásvezetője megjegyezte, óriásiak a területi különbségek, elsősorban persze Budapest és a vidék között. A főváros manapság népszerűnek számító XVI. kerületében, például, tapasztalható némi áremelkedés, miközben a kisközségekben rengeteg a gyakorlatilag eladhatatlan ház, így forgalmi adatok sincsenek.

Annyi azért megállapítható, hogy a használt házak ára leszakadóban van az új építésűekétől. A tapasztalatok szerint hosszú távon a két árszint nagyjából ugyanúgy mozog, de most valószínűleg egy olyan (néhány éves) ciklusnak vagyunk tanúi, amikor az "olló" éppen nyílóban van - magyarázta Petz Raymund.