Visszakozik a minisztérium áfaügyben

Enyhített a Pénzügyminisztérium az elsősorban a telkek és a félkész, illetve új házak eladását érintő áfafizetési szabályok tervén. Az új előirányzat szerint csak több ingatlan eladása, vagy bizonyos összeghatár átlépése esetén kellene fizetni - írja a Napi Gazdaság.

Egyetlen szó átírásával enyhít az ingatlan adásvétel várható áfaterhein a Pénzügyminisztérium. Az adócsomag első verziójához képest a tárca honlapján olvasható új változatban már bizonyos darabszámhoz, illetve értékhatárhoz kötik az áfa felszámítási kötelezettséget az új, legfeljebb kétéves használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlanok esetében.

Ez azt jelenti, hogy nem kellene minden érintett ingatlanra még 20 százalékos áfát is felszámolni, ami valószínűleg alaposan visszavágta volna a keresletet ezen a piacon.

Az első, tárcakörözésre küldött anyag szerint adóalanyiságot eredményezett volna minden, eseti jelleggel történő ingatlanértékesítés, amennyiben a rendeltetésszerű használatbavétel még nem történt meg vagy az engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el két év. Az időközben javított változatban az eseti helyett sorozat szerepel, aminek kétféle értelmezését is megadja a tervezet.

Egyrészt ide érti, ha két naptári éven belül háromnál több ingatlant (építési telket, épületet) értékesítenek, de itt nem áll meg a törvény előkészítője, mert kiköti, hogy a rákövetkező három naptári éven belüli további ingatlan-értékesítés is hasonló elbírálás alá esik. Ha viszont utóbbi időszakban nincs értékesítés, a 2+3 év leteltével, tehát a 6. évtől "tiszta lappal" indul a magánszemély (illetve a szervezetek), újra nem kell felszámítania áfát.

Van egy másik előírás is, amit a darab szerinti értékesítéstől külön kell figyelembe venni. Ennek alapján akkor keletkezik adóalanyiság, ha az értékesítésekből származó ellenérték meghaladja az alanyi adómentesség választására jogosító, a tervezetben ötmillió forintban meghatározott felső értékhatár háromszorosát, azaz 15 millió forintot.

A göngyölítés az első két évre szól, vagyis akkortól kell fizet ni az adót, amikortól a sorozatban értékesített ingatlanok összesített értéke eléri a küszöbértéket. A 15 millió forint mindenesetre elég alacsony ahhoz, hogy akár háromnál kevesebb ingatlan-értékesítés is "beléptesse" a magánszemélyt az adóalanyok közé.

A két év letelte utáni, újabb periódusban már minden egyes ingatlan-értékesítés ugyanilyen következményekkel jár, de ha nincs ilyen, ebben az esetben is törlődik az adóalanyiság. A tervezethez fűzött magyarázat szerint az adóalanyiság együtt jár a levonási jog megnyílásával, vagyis az adóalany levonásba helyezheti azon áfát, melyet az adókötelesen értékesített ingatlanhoz kapcsolódó beszerzések során rá áthárítottak.

A tervezet alapján 2008 lenne a kétéves periódus első éve, azaz 2008-2009 között a negyedik ingatlan értékesítése, illetve a 15 millió forint elérése már adóalanyiságot keletkeztet.