A többség még mindig 15 és 20 millió forint közötti összegben képzeli el a lakásvásárlást, de alig vannak kevesebben az egy kategóriával kisebb, 10 és 15 millió forint közötti értékben gondolkodó vásárlók. Nagyon olcsón, 10 millió alatt már alig akar valaki vásárolni - sok kerületben nem is nagyon van mit -, ugyanakkor a tavaly őszi visszaesés után ismét 4 százalékponttal emelkedett a 30 millió forintnál drágább ingatlanok iránt érdeklődők aránya - ismerteti vizsgálata eredményét a Duna House.
Aki mégis a 10 milliónál olcsóbban kínált ingatlanokat keresi, a fővárosban szinte csak a használtpiacon válogathat, új építésűből már csak a legapróbbak foghatók ki ennyiért, főleg a külső kerületekben. Ám panelből és bizonyos kerületekben téglalakásokból is van még választék e kategóriában.
Használt vagy új?
A felmérés szerint módosultak az emberek preferenciái: 43 százalékuk számára teljesen mindegy, hogy használt vagy új építésű a megvásárolni kívánt ingatlan, a lényeg az elhelyezkedés, a nyújtott szolgáltatás és az ár. Ennek egyik magyarázata lehet, hogy az utóbbi időben élénkült fel az "újszerű (néhány éve épített) lakások piaca. Kifejezetten használt lakást a válaszadók harmada, új építésűt 25 százaléka keresett.
Nem meglepő, hogy sokan (70-80 százalék) részben vagy egészben hitelből szeretnék finanszírozni a lakásvásárlást. Minden negyedik válaszadó azonban minimális vagy semmilyen önerővel nem rendelkezik. Az igazán drága lakások leendő vásárlói kisebb arányban vennének igénybe hitelt, a vételárat vagy más ingatlan(ok) eladásából, vagy egyéb forrásból fedeznék.
Ahogy a hitelek futamideje nő - és ezzel csökken a havi törlesztőrészlet -, úgy emelkedik a szobaszámigény - a megkérdezettek több mint 60 százaléka már legalább kétszobás lakást szeretne magáénak tudni. A megkérdezettek negyede másfél és az 1 plusz 2 félszobás lakást keres - 23 százaléknyian nem érik be 3 szobánál kevesebbel. A korábbi értéknél valamivel magasabb, 4,5 százalék azok aránya, akik még ennél is többet szeretnének, jellemzően a budai kerületekben.
Sokan panaszkodtak arra, hogy eladó használt lakásukat nehéz értékesíteni - akinek 2-3 hónap alatt sikerült, már elégedettnek mondta magát. A tapasztalatok szerint az ingatlanközvetítők ennél jóval gyorsabbak is lehetnek.
Népszerű célpontok
Többé-kevésbé évek óta állandóak a kedvelt költözési célpontok, alkalmanként akár utcanévre szűkítve. Érezhető a vásárok tudatosabbá válása: míg korábban egy-egy divatos kerület (és persze megfizethető ára) önmagában is elég vonzerőt jelentett, ma már referenciákat kérnek az adott projektről, műszaki szakértőt visznek magukkal, és nem sajnálják az időt a környék körbejárására.
A XIII. kerület természetesen vezet a népszerűségi versenyben - több mint 31 százalék költözne ide (is), utána következik Zugló, 25 százalékos érdeklődéssel. A pesti oldalon 18-18 százalékkal a VII. és IX. kerület áll, de szorosan jön fel a VIII. is (15 százalék). A XIV. kerület helyenként magas árszínvonala miatt egyre nagyobb az érdeklődés a szomszédos XV. iránt is.
Budán a XI. kerület a legkedveltebb, itt a megkérdezettek több mint 23 százaléka vásárolna, enyhe növekedést mutatva az őszi felméréshez képest. Ismét divatba jött a II. kerület, ahová közel 15 százalék költözne, és a XII. kerületnek is jut 10 százalék. Jelentősen, közel 4 százalékponttal javított a szűk Belváros, így a 9 százalékos V. kerület utolérte az agglomerációs településeket.
Mit tudjon még a lakás?
A vevői kívánságlista egyre bővül: kedveltek a magasemeleti lakások (illetve speciális esetben a kertkapcsolatosak is), alapvető elvárás a csendes, parkos környezet. Fontos, hogy a városközpont gyorsan megközelíthető legyen - ezért a legtöbben valamelyik metrómegálló környékén keresgélnek. Jól megfigyelhető ez a trend a 4-es metró tervezett budai nyomvonalán, amely már sok hirdetésben megjelenik. Fontos előny a lift és a megfelelő mennyiségű tárolóhelyiség.