Bajban a belvárosi kisboltok százai

Újabb csapás elé néz Budapesten a plázák által egyébként is szorongatott belvárosi kiskereskedelem. Az ötödik kerületi önkormányzat hatalmas díjhátralékokat igyekszik behajtani üzlethelyiségeinek bérlőin, és ennek elérése érdekében a felmondástól sem riadt vissza.

Alig több mint egy hónap múlva több száz vállalkozás kerülhet olyan helyzetbe Budapest ötödik kerületében, hogy díjhátraléka miatt ki kell költöznie az önkormányzattól bérelt üzlethelyiségből.

Az ügy több mint egy évtizede húzódik. A kilencvenes évek közepén az önkormányzat megpróbálta a piaci viszonyokhoz igazítani bérbe adott ingatlanjai rendszerváltás előttről örökölt díjszabását. Ez esetenként 700-900 százalékos emelést jelentett, így a kereskedők jó része nem volt hajlandó módosítani a határozatlan idejű szerződését.

Törvényes patthelyzet

Tehette, mivel az 1993. évi LXXVIII. - a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló - törvény alapján moratórium akadályozta a bérleti szerződések felmondását. Patthelyzet alakult ki, a bérlők tovább fizették az 1990-ben vagy korábban megállapított csekély díjat, a kerület pedig gondosan vezette a különbözetből adódó, gyorsan gyarapodó tartozást, és időnként felszólított, illetve egyeztetést kezdeményezett.

Az új díj, és ezzel a tartozás mértéke többször változott. Az egyik Kecskeméti utcai bolt üzemeltetője által a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokból kiderül, hogy 1996-ban 11 ezerről 101 ezerre akart emelni az önkormányzat, több lépcsőben, másfél év leforgása alatt. Az egy évvel későbbi értesítés szerint viszont két és fél év alatt 86 ezerre srófolta volna a tarifát.

Hosszabb szünet után, 2003-ban 90 ezerről, majd 2004-ben már ismét 101 ezerről írt - kétszeri rendeletmódosítás nyomán - a kerület, illetve annak vagyonkezelő cége. Eddigre a díjhátralék az említett üzlet esetében már több mint hatmillió forintra hízott, és Belváros-Lipótváros ennek rendezését feltételül szabta az új megállapodás megkötéséhez.

Többmilliós restancia

Az összeg kifizetését a bérlő - akinek időközben két díjcsökkentési kérelme is elutasíttatott - megtagadta, noha a 2004-ben megszűnő moratórium miatt ekkor már joggal tarthatott a felmondás lehetőségétől. Továbbra is vitatta az értékbecslés megalapozottságát (a 47 négyzetméteres, rossz állapotú ingatlant 17,3 milliós forgalmi értékre becsülték - ez alapján állapították meg az új bérleti díjat), de az igazi akadályt a hatalmas hátralék jelentette.

A restancia kilencmillió forint fölé nőtt 2007 tavaszára, amikor a közgyűlés türelme elfogyott, és a jogszabályban előírt egyéves felmondási idővel tömegesen felbontotta az adós bérlők szerződését - továbbra is nyitva hagyva a tartozás kiegyenlítésének lehetőségét, egy esetleges felújítás költségeit is beszámítva.

A jelek szerint az elmúlt 11 hónap során a helyiségek elvesztésének fenyegetése hatástalan maradt. Az ultimátumig körülbelül 20 bérlővel sikerült megegyezni, utána 40-nel, és majdnem 300-an vannak, akik még mindig nem írták alá az új szerződést - tudta meg az [origo] Puskás Andrástól, az ötödik kerület alpolgármesterétől.