Pórul járhatunk a lakásbiztosítással

Nagyon sok lakástulajdonos él abban a hitben, hogy az évekkel, adott esetben évtizedekkel ezelőtt megkötött lakásbiztosítása a különböző események miatt bekövetkező károkra fedezetet nyújt. Ám a helyzet nem ilyen egyszerű.

A lakásbiztosítások megkötésénél körültekintően kell eljárnia az ügyfélnek, ha azt szeretné, hogy később a biztosítónál, egy esetleges káresemény utáni ügyintézésnél ne érje meglepetés. Nem szabad csak a díj alapján dönteni, meg kell nézni, hogy a szerződés milyen biztosítási szolgáltatásokra terjed ki és mennyi felel meg a biztosítottak saját igényeinek.

Sok szerződő a felületessége miatt csak az ingatlanra köt biztosítást, a lakásban lévő ingóságokra nem, így baj - például betöréses lopás - esetén az eltulajdonított eszközök árát nem téríti meg a biztosító. A lakáscélú hitelek esetében a bankok csak azt írják elő, hogy az ingatlanra kössön biztosítást az ügyfél. Ezt a hibát az Allianz és az Union szakértői is említik, azaz lakásvásárláshoz kapcsolódó banki hitelfelvételkor gyakran fordul elő, hogy csak a bank által az ingatlanra megkövetelt épületbiztosításra koncentrálnak, és háttérbe szorul az ingóságok biztosítása.

Kulcsszó a pótlási érték

Nagyon fontos, hogy szerződéskötésnél a pótlási értékre kössünk biztosítást - hívta fel a figyelmet Maják Viktor, az Union Biztosító kommunikációs igazgatója. Más szakértők is kiemelik, hogy az ingóságokat újrabeszerzési értéken kell biztosítani, hogy kár esetén az ügyfél megfelelő kártérítést kapjon a vagyontárgyak pótlására. Amennyiben ugyanis nem ilyen típusú biztosítása van az ügyfélnek, és például ellopják a négyéves tévéjét, akkor csak ennek a berendezésnek árát téríti meg a biztosító, ami legfeljebb pár tízezer forint. A pótlási értékre kötött biztosítás esetében pedig egy új tévének az árát fizeti ki a biztosító - mondta.

Emellett figyelni kell arra, hogy a biztosítás felett ne járjon el az idő - fogalmazott Maják Viktor. Ha évekig nincs káresemény egy adott lakás esetében, akkor rendszeresen érdemes felülvizsgálni a biztosításunkat. Az ügyfelek által elkövetett leggyakoribb hiba az Allianz szakértői szerint, hogy az ügyfelek általában nem vizsgálják meg a saját vagyonukat, vagyonnövekedésüket évente vagy legalább egy-egy nagyobb beruházás vagy lakásfelújítás esetén, amikor a felújítás eredménye magasabb kiviteli színvonalú, mint a korábbi.

Pár év alatt ugyanis számos, jelentős értékű vagyontárgyra lehet szert tenni, ám az érintettek minimális hányada jelenti ezt be a biztosítónak, s az esetleges káresemény után pedig csodálkoznak, ha a biztosító nem fizeti ki azokat az eszközöket, amelyekről nem is tudott. Néhány nagyobb értékű vagyontárgy, elsősorban az értékőrző ingóságok (például aranytárgyak, ékszerek, képzőművészeti alkotások) beszerzése esetén a biztosításban szereplő érték már messze nem elegendő, így kár esetén csak a veszteség egy része térül meg.

Számlát kell hozni

Maják Viktor azt javasolja, hogy esetleg évente vagy komolyabb értéket képviselő berendezés vásárlása után nézzék át az ügyfelek a biztosítási szerződést, és szükség esetén kössék újra. Az eljárás díjmentes, igaz, a megnövelt biztosítási érték miatt a havi díj várhatóan magasabb lesz. Sajnos az alulbiztosítottság a lakásszegmensben komoly probléma, és az Union szakértője szerint a biztosítóknak is nagyobb szerepet kellene vállalniuk a megoldásban.

Mi a teendő, ha bekövetkezik a kár, adódik a kérdés. A kárt nyolc napon belül be kell jelenteni a biztosítónak a telefonon vagy írásban a kárbejelntő lap kitöltésével, majd függően az eseménytől kérhet a biztosító további szükséges papírokat, pl.: tűzkár esetén a tűzoltósági jegyzőkönyvét, betöréses lopásnál a rendőrség által kiadott dokumentumot.

Nagyobb értékű vagyontárgyak esetében a számlát is mellékelni kell a csomaghoz. "Bemondásra" komolyabb összeget nem térít a biztosító. Arra a kérdésre, hogy mi számít nagyobb értéknek, Maják Viktor azt válaszolta, hogy biztosítónként eltérhet ez a limit, de a 150-200 ezer forintnál drágább berendezések esetében már kötelező a "számlaadás". Alacsony, néhány tízezer forintos kárösszeg esetében számos esetben elegendő, ha az ügyfél felhívja a biztosítót, elmeséli a történetet, s a társaság utalja a kérdéses összeget.

Mit vigyünk magunkkal a káresemény után? - az Allianz tanácsai

Lakásbiztosítás megkötésekor az épületbiztosítási összeg meghatározására az Allianz javasol az érintetteknek egy - az alapterület nagyságától függő - átlagos újraépítési összeget, ez azonban nem mindig nyújt fedezetet egy totálkár esetén. Az összeg ugyanis függ a beépített anyagok, épületberendezési és felszerelési tárgyak minőségétől.

Az épületbiztosítási összeget a szerződőnek úgy kell meghatároznia, hogy megegyezzen az ingatlan újraépítési költségével, vagyis a megsemmisült épület újraépíthető legyen azonos minőségben és kivitelben, csak új anyagokból.

Piaci helyzet

Az Allianz az első félévben közel 69 ezer káresetet regisztrált, hétezerrel többet, mint az előző év azonos időszakában. Az átlagos kárráfordítás 41 500 forint volt - vázolták a piaci helyzetet az Allianznál. A biztosítónál is osztják azt a több szakértő által is hangoztatott véleményt, amely szerint jelenleg Magyarországon a lakásállomány biztosítottsága kisebb, mint a nyugat-európai országokban. Az ezredforduló körül 67 százalékos volt ez az arány, az azóta eltelt időszakban lassú javulás tapasztalható.

Tavaly év végére a biztosítottság 73 százalék körüli volt 4 millió háztartás alapján számolva, de várhatóan a lakásállomány egy jelentős része az elkövetkező években sem lesz biztosítva - elsősorban anyagi okokból. Igazi bővülésről a lakásbiztosítási piacon már évek óta nem beszélhetünk. A mozgás legnagyobb részét a lakáseladások és -vásárlások jelentik. A valódi bővülést az új lakásépítések egy része adja, vagyis az új lakások állományának gyarapodása.