Még évekig nem jut pénz bérlakásokra

A kormányzat elvben ugyan támogatja a bérlakásépítés fellendítését, de még évekig biztosan nem szán rá forrást a költségvetésből. Pedig gazdasági és társadalmi szempontok is indokolnák a szektor megerősítését.

A kormány "elképzelései között szerepel", de jelenleg nincs pénzügyi lehetőség a magyarországi bérlakásépítés beindítására - mondta Horváth Csaba, a parlament gazdasági bizottsága lakásügyi albizottságának szocialsta elnöke, a Társaság a Lakásépítésért Egyesület kerekasztal-beszélgetésén.

A hazai építőanyag-gyártó vállalatok által alapított egyesület a közhasznú bérlakások építésének felkarolásáért lobbizik. Nemrég kidolgozta az osztrák bérlakásmodell adaptálásának mikéntjét, és egy kalkulátort is az érdeklődők rendelkezésére bocsátott. A szerdai beszélgetésen az egyesület parlamenti képviselőket igyekezett szembesített az általa szorgalmazott modellel, a meghívottak közül az MSZP és az MDF szakpolitikusa jelent meg.

Mindketten egyetértettek azzal, hogy a jelenlegi lakástámogatási rendszer rossz szerkezetű, miközben a bérlakásszektor egyik fele a szociálisan rászorultak, másik része pedig a nagyon magas jövedelműek számára elérhető. A lehetőségek kiszélesítését számos szempont indokolná, a lakosság eladósodottságának csökkenésétől a munkaerő mobilitásának serkentéséig.

A költségvetésből évente lakástámogatásra szánt 195 milliárd forintot "kidobott pénznek" nevezve az MDF-es Herényi Károly hangsúlyozta, pártja nem akarja életben tartani a jelenlegi rendszert. Az adófizetők pénzéből nem a tulajdonszerzést, hanem a lakhatást kellene támogatni - jelentette ki.

Horváth Csaba elmondta, a kormányzat három-négy éve "magas szinten" tárgyalt osztrák szakemberekkel a kérdésről, de az illetékesek arra jutottak, hogy a költségvetésre túl nagy terhet róna az ausztriai példa átvétele, és a friss tanulmányban szereplő, évi hétmilliárddal növekvő költséget is túlzottnak tartja. A témáról legkorábban 2010-ben lehet újra egyeztetni - vélekedett.

Maráczi Zsolt, az egyesület főtitkára emlékeztetett rá, hogy a felpörgő építőiparból áfa és különböző járulékok formájában ennek sokszorosa folyna be a közös kasszába, ráadásul gyakorlatilag azonnal, ám Horváth Csaba erre érdemben nem regált. Megjegyezte viszont, amennyiben a hitelek kamatai 5 százalék alá esnének, a költségvetésben felszabadulna a lakáshitelek kamattámogatására fordított évi 150 milliárd forint.