Csúszik a Park City építése

Tovább csúszik a Park City építésének kezdete, mivel az ingatlan-beruházás fejlesztőitől újabb vállalást kér a főváros a településrendezési szerződésben ahhoz, hogy elfogadja a kerületi szabályozási terv módosítását, ez utóbbi nélkül pedig nem kérhető építési engedély - hangzott el a Park City egyik fejlesztője, az Amerikai Ház Kft. sajtótájékoztatóján szerdán Budapesten.

A 60 milliárd forintba kerülő projekt keretében három ezer csúcstechnológiás - főként számítógép-programozó - munkahely jönne létre az Újpalotai lakótelep szomszédságában, mellette mintegy háromezer lakás épülne a kiegészítő infrastruktúrával együtt.

A csúcstechnológiás munkahelyeket 20 hektáron építi fel a Conet Kft., amely maga is ezzel foglalkozik, és kinőtte zuglói munkahelyét, de bérbe is adna területet. Az Amerikai Ház Kft. pedig 30 hektáron építené a lakásokat, óvodával, bölcsődével, egészségügyi központtal és üzletekkel együtt - mondta Richard Field ügyvezető. A cél az, hogy aki a területen dolgozik, az ott is lakhasson. Sportolási lehetőség, szálloda és több park is lesz a területen.

A Szentmihályi út és a rákospalotai Határ út közötti terület megvásárlásakor a XV. kerületi önkormányzat kikötötte, hogy településrendezési szerződést kíván kötni a fejlesztőkkel. Ebben az említett két út négysávosítását kérte mintegy 1,5 kilométer hosszban, valamint a tömegközlekedés fejlesztését.

Önkormányzati engedély kell

Miután a beruházáshoz módosítani kellett a kerületi szabályozási tervet (KSZT-t), azt pedig a fővárosi önkormányzatnak kell jóváhagynia, a meglepetés akkor érte a fejlesztőket, amikor a főváros a szabályozási terv jóváhagyását a településrendezési szerződés elfogadásához kötötte. Ebbe pedig a kerület időközben be akarta vetetni egy iskola felújítását, valamint azt, hogy a felépülő óvoda, bölcsőde és egészségügyi központ ingyen legyen a kerület tulajdona.

Az illetékes közigazgatási hivatal állásfoglalást adott ki, amelyben jogellenesnek nevezte, hogy a KSZT módosítását a településrendezési szerződés meglétéhez köti a főváros.

Az ügyvezető elmondta: ha minden az eredeti tervek szerint halad, már kezdődne az építés, amely 12 milliárd forint áfa-befizetéssel járna. A telek után évi 70 millió forint adót fizetnek a fejlesztők, ha már beépítették volna a területet, ennek a négyszeresét kapná a kerület. Az egyéb adóbevételeket pedig - amelyek a projekt befejezése után keletkeznek - évi félmilliárd forintra becsülik a fejlesztők.

Beleznay Éva, Budapest főépítésze az MTI-nek elmondta, noha ritkán fordul elő, hogy egy településrendezési szerződés tartalmában egyetértsen a kerület és a főváros, de ebben az esetben ez történt. Tudomása szerint csak a közutak szélesítése, és a tömegközlekedési kapcsolat megteremtése, valamint az új lakóterülethez szükséges egyéb infrastruktúra megteremtése a tartalma a szerződésnek. A KSZT módosítását pedig a kerületi és a fővárosi önkormányzatnak is el kell fogadnia, a képviselők állásfoglalása törvényi előírás.