Adómentes juttatássá teheti a Fidesz a lakhatási támogatást

Vágólapra másolva!
Új elemmel bővülhet az adómentes béren kívüli juttatások listája, ha a Fideszen belül rábólintanak arra a tervezetre, miszerint a lakhatási támogatást is a cafeteriaelemek közé emelik. A lépés jót tenne a munkaerő országon belüli áramlásának, feltéve, hogy nem vágyálom marad a beígért nyolcezer bérlakás, a szabályok nem diszkriminálják a fővárosiakat és sikerül kiszűrni az adóelkerülőket.
Vágólapra másolva!

"Kijelenthetjük, hogy az országnak jelenleg nincs lakásprogramja, lakáspolitikai jövőképe" - legalábbis így látja Bencsik János, a Fidesz lakásügyi szakpolitikusa, aki azt mondta, hogy a 2014-re vonatkozó tervek szerint az új kormány évi 40 ezer lakás építéséhez járulna hozzá, ennek 20 százaléka, vagyis nyolcezer lenne bérlakás, megerősítenék az előtakarékossági rendszert, és nagyszabású felújítási programot indítanának.

Bencsik az [origo] kérdésére elmondta, hogy a Fidesz annak a lehetőségét is vizsgálja, hogy a béren kívüli juttatások közé emelik a lakhatás támogatását. Amennyiben ez valósággá válik, az jelentős koncepcióváltást jelent, az eddigi lakástámogatási rendszerek ugyanis nem a lakásbérlést helyezték előtérbe, hanem a lakásvásárlást, az adómentesség pedig komolyan fel sem merült az utóbbi két évtizedben (sőt, a Bajnai-kormány a költségvetési nehézségekre hivatkozva jelentősen megnyeste az eddigi cafeteriaelemek adóelőnyét, van olyan jutattás, amire csaknem 100 százalékos adót vetett ki a kabinet - erről itt olvashat részletesen).

Mobilabb munkaerő a cél

A fideszes érvelés - akárcsak a párt általános programja - az uniós összehasonlításban sem túl kedvező foglalkoztatási helyzetből indul ki, a kormányra készülő párt szerint ugyanis a munkaerőpiaci gondok egy része abból adódik, hogy a lakáspiac "előnytelen szerkezetű", vagyis nincs elég bérlakás. A helyzetet az is bonyolítja, hogy a magyar munkavállalók nem elég mobilak, azaz nem szívesen költöznek egyik városból a másikba egy munkalehetőség miatt, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy sokak nem bérlik, hanem tulajdonolják a lakásukat - márpedig a saját lakást jóval nehezebb otthagyni, mint egy bérleményt.

A költözési szokásokon állami oldalról szinte lehetetlen változtani, a bérlakások számának növelése azonban kizökkentheti a jelenlegi patthelyzetből a magyar munkaerőpiacot is - legalábbis ez tűnik ki a Fidesz terveiből. A lakásügyi szakpolitikusi pozícióban az ingatlanadós kijelentése miatt kegyvesztetté vált Mádi Lászlót váltó Bencsik szerint céljuk "a munkaadók, munkavállalók és az állam együttműködésének megteremtése a munkaerő mobilitása érdekében", ennek kifejezése lehetne a lakhatási támogatás beemelése a cafeteriaelemek közé, amiből az következne, hogy "az új építésű bérlakások bérleti díjának megfizetéséhez adómentes béren kívüli juttatást lehetne kapcsolni".

Jó a gondolat, fontosak a részletek

"A magyar munkavállaló röghöz kötöttsége nyilvánvaló akadálya a fejlődésnek" - ebben egyetért a Fidesszel Dávid Péter, a több ezer magyar dolgozót foglalkoztató amerikai cégeket képviselő Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) magyarországi vezérigazgatója, aki szerint ugyan támogatandó az alapgondolat, de tévedés azt hinni, hogy a lakáshelyzetet az igazi gond. Szerinte el kell érni, hogy a munkavállalók "szívesen és önérdeküket fölismerve" oda költözzenek, ahol képzettségüknek megfelelő munkalehetőség adódik - ennek pedig csak egyik elemét jelentik az adójellegű könnyítések.

"Jó gondolatnak" tartja a béren kívüli juttatások kibővítését a lakástámogatással Horváthné Szabó Beáta, a PricewatershouseCoopers tanácsadócég igazgatója is, aki szerint elképzelhető a munkaadók hozzájárulása a rezsihez, a saját lakás költségeihez vagy a bérleti díjhoz, de leginkább az utóbbit tartaná igazságosnak.

A lakhatási támogatás cafeteriaelemmé emelésével kapcsolatban kiemelkedő jelentősége van a szabályozási részleteknek. Dávid Péter szerint mindenképp "elejét kell venni annak, hogy egy munkaerőpiac-élénkítőnek szánt szabály újabb kiskapukat nyisson, az adómegkerülő magatartásnak kedvezzen", vagyis hogy a lakhatásra hivatkozva adófizetés nélkül lehessen jövedelemhez jutni. Egy másik problematikus elemet emelt ki a PricewatershouseCoopers vezetője, aki szerint ebben az esetben a több cafeteriaelemnél létező összeghatár is gondot okozhat: mivel a fővárosban és vidéken nagyon eltérőek a lakhatási költségek, így egy kifizetési plafon bevezetése nagyon eltérően hatna a fővárosi és a vidéki munkavállalók jövedelmére - márepdig ez nem lehet cél, így a cafeteria-szakértő szerint egy összeghatártól független elemet lehetne támogatni.

Jönnek a vállalati lakások?

Az adómentesség érvényesíthetőségének alapfeltétele, hogy legyen elég bérlakás. A Fidesz napvilágra került tervei szerint nem arról lenne szó, hogy a kormány állami pénzből bérlakásokat építene, hanem inkább arról, hogy a költségvetés anyagi támogatást nyújtana az építőcégeknek - Bencsik egy konferencián már fel is kérte az építőipari cégeket, hogy építési kamarába tömörülve egyeztessék álláspontjukat, és ezután forduljanak a politikusokhoz.

A XIII. kerületi polgármester szerint alkotmányos kérdés

Ma kifejezetten ritka az állami szerepvállalással épülő bérlakás, de kétségtelen, hogy eddig nem is volt ezt célzó stratégia. A bérlakásépítésben élen járó fővárosi XIII. kerületben 4 év alatt 200 lakást építettek. Tóth József, a kerület szocialista polgármestere, aki egyedüliként az országban meg tudta előzni fideszes vetélytársát az országgyűlési választás első fordulójában, az [origo]-nak azt mondta, hogy minden, kezelésükben álló épületet felmérnek és felújítják, ha kell, és lebontják, ha menthetetlen. Szerinte a lakhatást első sorban a piacnak kell biztosítania, az, hogy az állam milyen szerepet vállaljon, már alkotmányos kérdés is (jelenleg nem alkotmányos jog a lakhatás, pusztán a magánlakás sérthetetlensége).



A fideszes szakpolitikus az [origo]-nak azt mondta, hogy terveik szerint fel kellene támasztani a "vállalati lakás" intézményét, sőt maga az adókedvezményes konstrukció is ezt támogatná. A szocialista hangzású, de a piacgazdaságokban is létező gyakorlatnak az a lényege, hogy a munkaadó valamilyen módon lakást biztosít a dolgozójának, azaz speciális lakótelepeket épít a munkavállalóinak. Magyarországon ez egyelőre nem jellemző, az a gyakoribb, hogy utaztatják a dolgozóikat a cégek. Azt Dávid Péter is elismeri, hogy a vállalati lakások bizonyosan vonzanák a munkavállalókat, de egy-egy ilyen lakótelep felépítésének tetemes költségei vannak, amit az adott cégnek meg kell finanszíroznia, márpedig ez "a jelen helyzetben komoly erőfeszítést jelenthet".

"Nem tartom reálisnak, pedig jó lenne" - foglalta össze véleményét a bérlakás-építési tervekről Hegedűs József, a lakáspiaccal és városrendezéssek foglalkozó Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint probléma ugyan a kevés lakás, de nagyobb gondot okoz a rossz jogszabályi háttér: sem az önkormányzati, sem a magánjogi rendszer nem megfelelő a széleskörű bérlakás-program megvalósításához. Szerinte komoly probléma, hogy a tulajdonosok nehezen tudnak megszabadulni a rossz bérlőtől, miközben a bérlők is ki vannak szolgáltatva a tulajoknak, ami az államilag támogatott lakásprogram esetén is gondot okozhat.

"Van rá mód, hogy a már meglévő lakásállományt jobban kihasználjuk, az Egyesült Királyságban például az állami támogatások lehívásához egy erre specializált állami hivatal engedélye szükséges. Tehát akik nem a piaci, hanem a támogatott bérlést választják, azoknak meg kell felelniük alapvető minőségi követelményeknek, illetve ezáltal lehetetlenné válik számukra a bérlés eltitkolása" - mondta Hegedűs József.