Időhúzással veheti rá a bankokat a megegyezésre a Fidesz

A kilakoltatásokat mindenképp elkerülné, de azt egyelőre nem árulja el a Fidesz, miképp érné el, hogy a törlesztéssel jó ideje adós lakástulajdonosok se kerüljenek az utcára. Banki egyeztetések még nem voltak, egyelőre úgy tűnik, hogy a párt időhúzással venné rá a pénzintézeteket a megegyezésre, miközben a szakmai szervezetek és az építőipar felpörgetésében érdekelt cégek szerint állami részvétellel létrehozott ingatlanalapnak kellene megvenni a lakásokat.

Egyelőre nem világos, milyen tervei vannak a Fidesznek a lakáshitelüket fizetni nem tudó, ezért előbb-utóbb az otthonuk elvesztésével fenyegetett ingatlantulajdonosokkal - pedig a probléma sürgető, mert a jelenlegi kabinet által bevezetett, majd gyakorlatilag az új kormány megalakulásáig meghosszabbított árverezési moratórium úgy halogatja a megoldást, hogy az adósok tartozása közben tovább nő.

"Minél előbb megállapodásnak kell születnie a bajba jutott hitelfelvevők helyzetének rendezéséről, és amíg ez nem történik meg, addig a következő kormány fenn fogja tartani a kilakoltatási moratóriumot" - írta múlt heti, címe szerint az árverésekről szóló, de szövegében a kilakoltatásokat emlegető közleményében Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője.

"A hitelintézetek és a családok"

Szijjártó bizonyára az árverezési moratóriumra gondolt, amelyet előbb április 15-ig rendelt el a kormány, majd, miután az ezzel foglalkozó cégek elkezdték meghirdetni a liciteket, bizonyos, technikainak tűnő módosításokkal elérte, hogy június 1. előtt ne lehessen árverést tartani - kivéve a bírósági végrehajtások keretében rendezetteket. (A kilakoltatási moratórium télen volt érvényben, és éppen az volt vele a baj, hogy csak a bírósági végrehajtásokra vonatkozott, az azon kívüli árverések nyomán indult kilakoltatásokat nem érintette.)

Megkérdeztük a Fidesz sajtóosztályát, hogy kinek, pontosan miről kellene megkötnie a kívánatos egyezséget, és hogyan, milyen határidővel szeretné elérni ezt a jövendő kormánypárt. Azt a választ kaptuk, hogy a megállapodásnak "a hitelintézetek és a bajba jutott családok között" kell létrejönnie, a párt reagálásában azonban a vitás kérdések rendezésének részleteire nem tért ki.

Az általános választ nehéz értelmezni, hiszen a jelzálog-hitelezéssel foglalkozó magyarországi intézmények aligha tudnak egységes megállapodást kötni az összes nem fizető ügyféllel, akikkel egyenként szerződéses viszonyban állnak - és akik helyzete gyökeresen eltérő lehet. Egyénileg viszont eddig is lehetett időleges könnyítéseket kérni, és a tapasztalatok szerint a bankok általában nem elutasítók, ha remélhetik, hogy megmenthető egy-egy hitel.

Időhúzási taktika?

Nem tudni arról sem, hogy a Fidesz tárgyalt volna a bankszektor képviselőivel a megoldási javaslatról. Müller János, a Magyar Bankszövetség kommunikációs tanácsadója érdeklődésünkre kijelentette, a politikai nyilatkozatokat nem kommentálja, de annyi biztos, hogy a Fidesz részéről a szövetséget senki sem kereste meg ezügyben, a "kormányalakítás után viszont várják az új kabinet szakértői véleményét". Az egyik kereskedelmi bank lapunk által megkérdezett felsővezetője szintén azt mondta, hogy semmilyen informális megkeresésről nem tud ebben a témában.

A Fidesznek, illetve az új kormánynak ugyanakkor lehetősége lesz a jogszabályi környezet olyan irányű megváltoztatására, amely hátrányosan érinti a bankokat. A párt ezzel kapcsolatban nem is árul zsákbamacskát, hiszen egyértelművé tette, hogy kívánatosnak tartja a banki szempontból veszteséget jelentő moratórium fenntartását a megegyezés megszületéséig. Ebből arra lehet következtetni, hogy a Fidesz arra apellál: a moratórium fenntartásával idővel rákényszerítheti a hitelintézeteket, hogy az eddigieknél nagyobb könnyítésekkel igyekezzenek segíteni adósaiknak.

Kétséges azonban, hogy eredményes lehet-e egy ilyen időhúzási taktika, azon túl, hogy a bankok felelősségét hangsúlyozza. A hitelezők számára ugyanis továbbra is nyitva áll a lehetőség, hogy bírósági végrehajtásokat indítsanak, amely eljárásnak csupán a lassúság a hátránya: végül ugyanúgy árverezéshez vezet, mint ha erre szakosodott céget bíznának meg. Azt is figyelembe kell venni, hogy a banki imidzsnek talán rosszat tehet a kilakoltatás kérdésének felszínen tartása, de a banki mérlegeket alig érinti, a kilakoltatások többsége ugyanis köztartozásokhoz kötődik, a problémás hitelek nagy része pedig a nem banki hitelcégekhez. Ráadásul, noha a moratórium lebegtetése nyilván népszerű gondolat, közben az adósok tartozása egyre gyűlik - annak a várakozásnak pedig semmilyen alapja nincs, hogy meghatározó részük össze tudná szedni magát néhány hét leforgása alatt.

Állami alap és diszkontár

A bajba jutott hitelesekről szóló megegyezési tervet tehát egyelőre sűrű köd borítja, de egyes civil szervezeteknek a lehetőség felvetése is elég volt ahhoz, hogy előálljanak az ötleteikkel - amelyek nem meglepő módon komoly áldozatvállalást várnának a bankoktól.

Az adósok érdekeit védő egyik civil szervezet szerint például a politika és a banki közösség közti párbeszédre lenne szükség. "Mi konkrétan a bankszövetség és a kormány közötti megállapodást hiányoljuk" - jelentette ki kérdésünkre Barabás Gyula, a hitelezési fogyasztóvédelemmel foglalkozó Hitelszövetség vezetője. A szervezet úgy véli, egy állami és önkormányzati szerepvállalással létrehozott ingatlanalap konszolidálhatná a helyzetet. Az érintett önkormányzatok a jelenlegi forgalmi érték 80-90 százalékán megvennék a banktól a bedőlt hitelek fedezetét képező ingatlanokat, az adósok csökkentett, költségelvű bérleti díjat fizetve maradnának a lakásokban, és idővel visszavásárolhatnák őket. Az önkormányzatoknak az MFB e célra is felhasználható hitelkeretéből lehetne erre pénzük.

Barabás Gyula azt mondta az [origo]-nak, a bankoknak el kellene fogadniuk, hogy buknak lakásonként 10-20 százalékot, elvégre a jelenlegi helyzet kialakulásáért a nem kellően átgondolt hitelezési politikájuk is nagyban felelős. "Cserébe nem kellene az értékesítéssel bajlódniuk" - tette hozzá. Azt egyelőre nem tudni, hogy lenne-e egyáltalán üzleti értelme nyomott bérleti díjakat termelő ingatlanokkal alapot működtetni, illetve miképp működhetne ez a konstrukció, ha az önkormányzatok a jelenleg létező MFB-hitelkonstrukciókért sem kapkodnak.

Nem akarnak még jobban eladósodni

A Magyar Fejlesztési Bank bérlakásteremtésre meghirdetett hitelprogramjában részt vehetnek azok az önkormányzatok is, amelyek a jogszabályok biztosította elővásárlási jogukkal élve meg akarják venni a területükön elárverezendő lakóingatlanokat, de eddig kevés önkormányzat élt a lehetőséggel. Négy vidéki város és egy fővárosi kerület kért összesen 253,7 millió forintnyi hitelt, 43 lakás megvásárlására - tudtuk meg az MFB-től. Pedig ha a helyhatóság vállalja, hogy az addigi tulajdonosnak bérbe adja az ingatlant, akkor még önerőre sincs szüksége. A települések tehát alighanem egyszerűen a további eladósodástól tartanak. Lényegében ezt erősítette meg több, általunk megkeresett önkormányzat: "kiszámoltuk, és nem éri meg felvenni a hitelt" - ez volt a jellemző reakció.

Egyébként a teljes MFB-program iránt is olyan csekély volt érdeklődés, hogy a 2006-ban meghirdetett eredeti, 2007-es határidőt nem sokkal a lejárta előtt 2013-ig meghosszabbították. 2007 januárjáig a rendelkezésre álló 60 milliárd forintos keretből csupán 600 millióra tudott szerződést kötni a bank. Azóta sem lett sokkal népszerűbb a termék, a mai napig 14 önkormányzat 2,8 milliárd forintra tartott igényt, 286 darab lakás felújítására, megvásárlására vagy megépítésére.

A Hitelszövetség által ajánlotthoz hasonló rendszert vázolt fel a Társaság a Lakásépítésért Egyesület (TLE), a napokban nyilvánosságra hozott, a lakáspolitika egészének megújítását szorgalmazó Otthonteremtési Programjában. A TLE azt javasolja, hogy egy a lakásokat "diszkontáron" vásárolja meg egy állami alap, melynek feltőkésítéséhez a hitelező bankok is hozzájárulnának.

Az adósságrendezés után a hitelfelvevőknél maradó összeg (már akinek marad valamennyi) a további évek bérleti díjának fedezetét képezhetné. Ha a megmaradó összeg elfogy, és a bérlőnek továbbra sem sikerül a bérleti díjat fedező jövedelemhez jutni, a rendszer a továbbiakban csak állami támogatásból, segélyből lenne finanszírozható - ismerik el a program szerzői, hozzátéve, hogy a mások által fizetett adókból sokaknak tartósan ingyen lakást biztosítani nem lehet.

Az építőipari cégek lobbiszervezeteként működő egyesület korábbi elgondolásai a Népszabadság szerint alapul szolgáltak az első Orbán-kormány által elindított lakáshitelkamat-támogatási programhoz, de a TLE elnöke, Maráczi Zsolt a lap kérdésére tagadta, hogy a mostani dolgozat pártmegrendelésre készült volna.