Szemmel tartják a magyarországi arabokat

Vágólapra másolva!
Magyarországon nincs terrorfenyegetettség az iraki háború miatt. Ennek ellenére az utóbbi időszakban szemmel tartják az országban élő arabokat - mondta Tóth András, polgári titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt.
Vágólapra másolva!

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának pénteki, zárt ülésén meghallgatták a titkosszolgálatok vezetőit és Tóth András polgári titkosszolgálatokat felügyelő államtitkárt. Az államtitkár az ülést követően elmondta, hogy az ülésen a kormány nevében a titkosszolgálatok vezetőivel közösen tájékoztatást adott arról, hogy Magyarország biztonsági helyzetét milyen mértékben érinti az iraki háború. Emellett beszámoltak arról is, hogy milyen iraki katonai hadműveletekről vannak információik. Tájékoztatást adtak arról is, hogy a titkosszolgálatok milyen intézkedéseket tettek a háború kitörése miatt. Az ülésen szó esett a térség terrorfenyegetettségéről is.

Az [origo] Irak-oldala/irak/index.htmlHírek a háborúról

Tóth András az ülésen elhangzottakból annyit mondott el, hogy az iraki háború miatt 24 órás műszakban dolgoznak a titkosszolgálatok. Rendkívül intenzív nemzetközi információcsere zajlik az iraki konfliktussal kapcsolatban. Az államtitkár megerősítette, hogy Magyarországon nincs terrorfenyegetettség. Elismerte ugyanakkor, hogy az utóbbi időszakban jobban figyelnek a magyarországi arab populációra, de arról nincs információjuk, hogy az országban élő arabok közül bárkinek is terrorositagyanús csoportokkal lennének kapcsolatai.

Kövér László, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes elnöke azt mondta az ülést követően, hogy szerinte törvénytelen módon, törvénytelen háborúba rángatták bele Magyarországot. Az ellenzéki politikus megismételte az államtitkár által elmondottakat, miszerint nincs terrorfenyegetettség. Hozzátette viszont azt is, hogy háború zajlik, minden nemzetközi konfliktus növeli a lakosság veszélyérzetét. Az amerikai kérésről, miszerint zárják be a világ összes iraki nagykövetségét, azt mondta: ez a kérés a lélektani hadviselés egy eszköze. Közölte azt is, hogy a magyar kormánynak az üggyel kapcsolatos reakcióiból arra következtet: a kormány nem gondolja azt, hogy Magyarországnak önállóan kellene erről döntenie, hanem átengedik ezt a lehetőséget az amerikai kormánynak.