A spanyol titkosszolgálat 1999 végén készült jelentése szerint a biológiai tömegpusztító fegyverek szempontjából a legveszélyesebb övezet a Közel-Kelet, illetve Irán, Szíria és Irak. A jelentés felsorolta azokat az országokat, amelyek feltételezhetően vagy bizonyíthatóan rendelkeznek ilyen fegyverekkel: Líbia, Izrael, Szudán, Észak-Korea, India, Pakisztán, Kína, Oroszország, Burma és Tajvan. Izraellel és Indiával kapcsolatban a jelentésben megjegyezték, hogy a biológiai fegyverek gyártására irányuló ottani program védelmi jellegű.
Pakisztánnal és Tajvannal kapcsolatban viszont azt írták, hogy a program védelmi és támadó jellegű is, és már végső fázisban van. Észak-Korea önállóan fejlesztett ki több mint egy tucat veszélyes biológiai fegyvert, amelyek egy része vírusokkal, más része pedig baktériumokkal ér el hatást. Oroszországgal kapcsolatban a jelentés úgy fogalmazott: nem egyértelmű, hogy a Szovjetunió felbomlása után valóban abbamaradt-e a fegyverkezési hajsza. A legfőbb vád Oroszországgal szemben az, hogy - Indiával, Kínával és Kubával egyetemben - technológiával és szakemberekkel látja el a biológiai fegyverek gyártásában érdekelt országokat.