Orosz-német-francia csúcs: kulcsszerepet az ENSZ-nek

Kulcsszerepet követelt az ENSZ-nek az iraki rendezési és újjáépítései folyamatban Vlagyimir Putyin orosz, Jacques Chirac francia elnök és Gerhard Schröder német kancellár szombaton befejeződött szentpétervári találkozójukon. Az amerikai tervet - amely szerint az ENSZ csak humanitárius téren kaphat majd csak szerepet - az orosz elnök bírálta a legélesebben.

Az orosz sajtóban a George W. Bush amerikai elnök, és Tony Blair brit miniszterelnök belfasti eszmecseréje "ellencsúcsának" nevezett találkozón a korábbi tervek szerint Kofi Annan is részt vett volna, de az ENSZ-főtitkár végül lemondta útját.

A három államférfi újra elutasította az amerikaiak Irakkal kapcsolatos terveit, amely szerint az ENSZ csak humanitárius téren kaphat majd szerepet az országban. Colin Powell kizárta, hogy Washington átengedné az ENSZ-nek az iraki rendezés teljes irányítását. Az amerikai politikus az AFP hírügynökség jelentése szerint úgy fogalmazott, hogy a világszervezet humanitárius téren kaphat majd csak szerepet.

Az orosz, a francia és a német elnök mai találkozóján bírálták az amerikai tervet, megfigyelők szerint azonban igazán kemény hangot csak Putyin ütött meg. Szombaton Colin Powell amerikai külügyminiszter visszautasította az orosz elnök kijelentését, amely párhuzamot vont a szocialista forradalom exportját képviselő Che Guevara és a "kapitalista demokrácia exportja" között. Az államfő szerint ez a jelenség háborús konfliktusok sorához vezethet világszerte. Az orosz elnök nem találta bizonyítottnak az iraki tömegpusztító fegyverek létét sem, szavai szerint az amerikaiak és a britek helyében "sürgősen találna valamit".

A pénteki Putyin-Schröder, Putyin-Chirac, majd hármas csúcstalálkozó után szombaton informális keretek között folytatódott az eszmecsere. A délelőtti órákban Schröder vehette át díszdoktori oklevelét Putyin alma materéban, a szentpétervári egyetem jogi karán, majd a három vezető a "Béke, biztonság, nemzetközi jog - pillantás a jövőbe" elnevezésű konferencián vett részt.

Putyin hozzászólásában kiemelte, hogy Moszkva, Párizs és Berlin egyetért az ENSZ központi szerepének megőrzésében a nemzetközi problémák kezelése területén. Az orosz elnök mindemellett szorgalmazta a világszervezet reformját is, annak érdekében, hogy hatékony eszközök álljanak rendelkezésre a globális problémák kezelésében. Putyin szerint ugyanakkor az ENSZ nemzetközi jogi procedúráinak korszerűsítését is magában foglaló reform nem ígérkezik könnyű feladatnak. Az államfő a demokrácia és a humanizmus egységes értelmezését nevezte a nemzetközi jog alapjának.

Chirac úgy vélekedett beszédében, hogy egy hosszú távú világrend nem támaszkodhat az erő logikájára. A francia államfő elismerte, hogy a diplomáciának támaszkodnia kell a katonai erőre is, de ez csak a legutolsó eszköz lehet a konfliktusok megoldásában. Chirac leszögezte: a demokráciák igazi ereje a jog tiszteletében nyilvánul meg. Álláspontja szerint olyan világra van szükség, amelyben az államok a kölcsönös felelősség, és szolidaritás alapján munkálkodnak a jog hatalmának megerősítésén. Chirac ennek megnyilvánulásaként értékelte azt, hogy 2001. szeptember 11. után a nemzetközi közösség az Egyesült Államok oldalára állt, és az ENSZ törvényes normák alapján engedélyezte az erő alkalmazását azokkal szemben, akik elkövették a terrorcselekményeket.

A szombati orosz kommentárokban nagy szerepet kapott Joschka Fischer német külügyminiszter kijelentése, amely szerint nem jön létre Moszkva-Párizs-Berlin tengely, Németország számára nincs alternatívája az Európai Uniónak, és a transzatlanti kapcsolatoknak.