Az Irak elleni szankciók feloldását kérte az USA

Az Egyesült Államok és szövetségesei pénteken az Irakot sújtó büntetőintézkedések feloldását, valamint az ország olajbevételei feletti szövetséges ellenőrzés jóváhagyását kérték az ENSZ Biztonsági Tanácsától. Az ellenvéleményt megfogalmazó Franciaország és Oroszország viszont csak a szankciók felfüggesztésével értenek egyet.

John Negroponte amerikai nagykövet - pontosan egy hónappal Szaddám Huszein rendszerének bukása után - hivatalosan beterjesztett egy nyolc oldalas határozattervezetet a Biztonsági Tanács zárt ülésén, amely az Irakot sújtó büntetőintézkedések feloldását indítványozza. A háború utáni Irakra vonatkozó, régóta várt amerikai terv szerint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia "megszálló hatalomként" működtetné az országot legkevesebb egy évig, és valószínűleg sokkal tovább - írta az AP amerikai hírügynökség.

A szövetséges erők egyúttal ellenőrzési jogot kapnának az olajiparból származó iraki jövedelmek felett, hogy finanszírozhassák az újjáépítést. Az ENSZ korlátozott, jórészt tanácsadói szerepbe kényszerülne.

Washington elképzelése azonban nem egyezik több BT-tag - különösképpen Franciaország és Oroszország - elgondolásával. Az ellenvéleményt megfogalmazók alternatív tervükben csak a szankciók felfüggesztését javasolják a törvényes iraki kormány megalakulásáig. Az amerikai indítványt egyes megfigyelők egyenesen a "béketábor" szószólójának számító Párizs arculcsapásaként értékelik: a francia vezetés ugyanis változatlanul ragaszkodik az ENSZ központi szerepéhez a háború utáni rendezésben - jelentette az AFP francia hírügynökség.