Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huViharos széllökések, brutális mennyiségű csapadék és jégeső: összeszedtük Magyarország legdurvább felhőszakadásait az elmúlt 20 évből. Több vihar halálos áldozatokat is követelt, tudja meg, melyek voltak ezek!
Habár Magyarország a helyzetéből adódóan védve van a legnagyobb természeti katasztrófáktól, ez nem jelenti azt, hogy elkerülhetjük az összes időjárási viszontagságot. Az elmúlt 20 évben több alkalommal is heves szélviharok és felhőszakadások csaptak le az országra, amelyek hatalmas károkat és tragédiákat okoztak. Volt, amikor egy jégeső, vagy éppen egy áradás okozott nehéz pillanatokat az ország lakossága számára. Cikkünkben felelevenítjük az elmúlt évek legdurvább viharait.
Zivatar, zápor, felhőszakadás – miben térnek el egymástól?
Mi a különbség a zivatar és a zápor között? Mitől válik durvává egy zivatar és valójában mit jelent az, hogy felhőszakadás? A köpönyeg.hu tájékoztatása szerint a zápor nagy mennyiségű csapadékot jelent adott helyen, rövid ideig. Kísérőjelenségei nincsenek.
A zivatar szintén nagy mennyiségű csapadékot hoz, és ebben a helyzetben sem beszélhetünk kitartó esőzésről, ugyanakkor több kísérőjelensége van. Ilyen a mennydörgés, a villámlás, de kísérheti jég, valamint erős szél is. A szélerősödés ebben az esetben csak átmeneti.
A felhőszakadás kifejezést ritkábban, sokszor a vihar szinonimájaként használjuk, de valójában külön fogalom a meteorológia világában. Jellemzően a nyári félévben tapasztalható, és bőséggel hozhat magával kísérőjelenségeket. Amiben eltér egy zivatartól, az a csapadék mennyisége, ami felhőszakadás esetén eléri az óránkénti 100 mm-t. A károkozási képessége kimagaslóan nagy, bár idehaza viszonylag ritkábban jelentkezik. Lássuk, hogy mit okozott, amikor megjelent!
Magyarország legdurvább felhőszakadásai az elmúlt 20 évből
2006. augusztus
A magyar történelem egyik legdurvább felhőszakadása 2006-ban, az augusztus 20-i nemzeti ünnepünk éjszakáján csapott le az országra. Öten életüket vesztették, 500-an pedig megsérültek a 120km/órás széllökések és a lezúduló csapadék miatt. A budapesti tűzijáték is félbeszakadt, miután elérte a vihar a fővárost, ami miatt pánik tört ki a tömegben, és mindenki fejvesztve menekült a kijáratok és a metró felé.
2014. május
Ekkor diónyi jégdarabok zúdultak a Dél-Alföldre. A jégeső szinte patakokká és mocsárrá változtatta a városok utcáit. Udvarok és garázsok kerültek víz alá, valamint egy szomorú tragédia is kapcsolódik a viharhoz: Mezőnyarádon egy felázott löszfal leomlott és rázuhant három emberre. Közülük egy ember életét már nem tudták megmenteni.
2022. január
Az egyik legnagyobb és legismertebb természeti katasztrófának a Malik-vihart tartják a kutatók, amely 2022 januárjában csapott le az országra. A vihar során 127,4km/órás széllökéseket mértek a János-hegyi kilátónál. A felhőszakadás közben fák dőltek az autókra és a házakra, illetve több helyen megsérült az elektromos hálózat is. Durva adat, de csak Budapesten 1600 segélyhívást regisztráltak a tűzoltók ezen az estén – számolt be róla a Bien.
2024. szeptember
A Boris-vihar 2024 szeptemberében tört be hazánkba, és a Duna vízszintjét rekordközelbe emelte Budapesten. A vihar alatt mintegy 500 mm eső hullott 48 óra alatt, ami súlyos áradásokat eredményezett. Emiatt rendkívüli állapotot hirdetett az akkori kormány. Érdekesség, hogy ekkor a Duna vízszintje elérte a Parlament lépcsőit is, amiről rengeteg látványos fotó és videó készült a közösségi médiában.
2025. július 8.
Tavaly ezen a napon meleg- és viharrekordok is megdőltek. Dévaványán 38,9 fokig melegedett a levegő, ezzel pedig új napi országos legmagasabb maximum-hőmérsékleti rekord született. Estére még jobban megvadult az időjárás, és Budapesten a János-hegyen 137 km/órás széllökéseket regisztrált a HungaroMet, ezzel pedig megdőlt a korábban felállított szélrekord – írja az Agrárszektor.
