A szellemkávéház története (1894-199?)<br/>

Vágólapra másolva!
Vágólapra másolva!

A legenda szerint amikor 1894-ben megnyitották a New York kávéházat, Molnár Ferenc és barátai a Dunához vonultak, és a vízbe dobták a kávéház kulcsait, hogy az éjjel-nappal nyitva tarthasson.

A kávéházban székel a múzsa is, aki néha elalszik, és ilyenkor jelennek meg a rossz cikkek és a silány regények. Néha felébred és ránk szórja mosolyát - olvasható a korabeli krónikákban. Egy századvégi tudósítás szerint az épületet egy amerikai biztosítótársaság hóbortos, túlméretezett reklámötlete alapján építették. A kávéházat és az irodákat úgy rendezték be, hogy az meghökkentse a gazdagságát fitogtató cég vendégeit. A palotát a biztosítótól 1918-ban az Est Lapok vette meg, tíz év múlva pedig az Adria Biztosító társaság. 1937-ben a Nova Közlekedési Rt., majd öt esztendő múlva a Hitelbank tulajdonába került. 1950-ben államosították, és '51-ben jegyezték be kezelőjeként a lapkiadó vállalatot.

A kávéházba 1945-ben perzsavásár települt, majd egy cipőkereskedő vásárolta meg, aki újból megnyitotta a kávézót. Közben megalakult a New York Kávéház Rt., és a főrészvényes cipőkereskedőt gazdasági bűncselekmények miatt letartóztatták, a vezetést az üzemi bizottság vette át. 1947 április 28- án a kávéházat végleg bezárták. '49-ben a világ legszebb kávéházát sportszer-kereskedelmi központtá alakították, 1954-ben, Hungária néven, ismét kávézó nyílt az épületben.

A '70-es években a Pallas Lap- és Könyvkiadó volt a tulajdonosa a palotának. Siklósi Norbert, a Pallas egykori igazgatója szerint a '70-es- '80-as évek idején, amikor elhatározták a palota felújítását, meg is volt a pénz a ház rendbehozatalára. Ehhez akkor közel 300 millió forint kellett. Akkor ugyan felállványozták az épületet, ám azóta is csak az állványzat maradt. A Pallasnak lehetett is pénze rá, több mint 400 lapot adtak ki, például az Expresszt, a Film Színház Muzsikát vagy a Pesti Műsort. Ennek ellenére a Pallas tervei kudarcba fulladtak, mert a vállalatot Grósz Károly sugallatára egyesítették a hírlapkiadóval.

A New York Palota iránt a '90-es években ismét megnőtt az érdeklődés. Megvételére először egy francia bank tett ajánlatot, 1,4 milliárd forintos összeggel. A pletykák szerint az akkori igazgató, Horti József azzal utasította vissza az ajánlatot, hogy "a New York palota ára 2,2 milliárd forint". Később ajánlatot tett a VICO Rt. is, amely 60 millió forintért akarta megvásárolni az épületet.

1993-ban a Postabankhoz tartozó Profit Invest Rt.-hez került az épület. Az az adásvétel nagy botrányt kavart, mert tisztázatlanok voltak az ingatlan tulajdonviszonyai. Jogvita azonban jócskán akad még ma is. A VII. Kerületi önkormányzat ugyanis résztulajdonos, a földterület 25 százaléka a kerületé. Az eladó Hírlapkiadó Vállalat 25 milliót kínál cserébe, ezt azonban Faragó János polgármester méltánytalannak tartja - írta laptársunk.

Az épületből majdnem színház lett. Princz Gábor, a Postabank volt elnök-vezérigazgatója hozta az ajánlatot a palota átépítésére, amely szerint itt alakították volna ki az új Nemzeti Színházat. Politikai küldöttség is ment Horn Gyula kormányfőhöz, hogy pártfogását megszerezzék, ám mint már tudjuk, a Nemzeti nem itt épült fel.

1997-ben a palota tulajdonjoga az ÁPV Rt.-hez került, amely leányvállalata, a Váltó-4. Libra Rt. kétszer is pályázatot hirdetett az eladásra. Az ÁPV Rt. 1999 szeptemberi sajtóközleménye szerint a palota értékesítésére tett korábbi kísérletek eredménytelennek bizonyultak. Az 1998-as pályázatra például egyetlen ajánlat sem érkezett. A második pályázatra 1999-ben több, közel 2 milliárd forintos ajánlattal keresték meg az ÁPV Rt.-t.

Az igazgatóság szeptemberben jóváhagyta a New York értékesítését, a legkedvezőbb ajánlatot a müncheni székhelyű Messerschmitt-Stiftung alapítvány adta. A kétmilliárd forint ugyan nem a legmagasabb pályázati összeg volt, ám a fizetési feltételek mellett kiemelt szempontként szerepelt az is, hogy a nyertes milyen jövőt szán az épületnek és milyen referenciái vannak a műemlékek helyreállítása terén. Nagy István, a Váltó-4 igazgatója korábban úgy nyilatkozott, szakmailag a német alapítvány ajánlata a legmegbízhatóbb, annál is inkább, mert volt olyan ajánlat is, amely szerint szálloda helyett bevásárlóközpontot, multiplexmozit alakítottak volna ki a patinás épületben. A pályázat eredményét szeptemberben hirdették ki, ám a nyertes cég azóta sem kapott értesítést arról, mikor írhatják alá a szerződést. Az ÁPV Rt. felügyelőbizottsága most azt tervezi, vizsgálatot indít. Feltételezik ugyanis, hogy nem a legjobb ajánlat nyert.

(Népszava)

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!