Magyarországnak és Romániának a Tisza rehabilitációján túlmenően hosszú távú térségfejlesztésre kell törekednie véli Gönczy János. A kormánybiztos állítja: a két fél együttműködése nemcsak a két ország közötti feszültség oldásához járulhat hozzá, hanem az egységes akarat különböző nemzetközi pénzügyi források hozzáférését is lehetővé teszi.
A ciánkatasztrófa okozta károkról szólva Gönczy János kifejtette: a kárfelmérés folyamatban van, amelynek pontos nagyságát csak év végén lehet meghatározni. Annyi azonban bizonyos, hogy ha Magyarországon következett volna be a katasztrófa, akkor mintegy 30 milliárd forint környezetvédelmi bírsággal sújtották volna a szennyezés felelősét.
A cián okozta katasztrófa okait és súlyosságát illetően a román és a magyar szakemberek véleménye teljes egészében megegyezik.
Haraszthy László, a World Wide Fund for Nature (WWF) Magyarország igazgatója szerint szervezetük a Tisza rehabilitációjához szükséges legfontosabb feladatok összefoglalására öt pontból álló programtervet dolgozott ki. A tervezet szerint legfőbb teendő az üledékben lerakódott szennyezés felszámolása, az ökológiai folyamatok nyomon követése, a folyó mentén meglévő szennyezőforrások csökkentése, a regenerációhoz szükséges érintetlen élőhelyek felmérése, valamint átfogó regionális fejlesztési koncepció kidolgozása.
Az igazgató kiemelte: sok mindent lehet a folyó újjáéledéséért tenni, ám a munka nagy részét a természetre kell bízni. Haraszthy László a Tisza regenerációjához szükséges idővel kapcsolatban nem bocsátkozott jóslatokba. Mérések alapján ugyanis nem derül ki a vízi élővilág visszatelepülésének sebessége és a táplálékláncok hiányosságai sem.
Haraszthy László elismeréssel szólt a környezetvédelmi területi szervek munkájáról, aminek a katasztrófa mérséklésében kiemelkedő szerepe volt.
(MTI)
Korábban:
(2000.02.23.)