A kiskárosultak igényeinek összegyűjtését vállaló unió vezetője hangsúlyozta, hogy tevékenységüket a kormány tudtával és beleegyezésével folytatják. Mint mondta, hasonló munka a Belügyminisztériumban is folyik. A kiskárosultak közé tartoznak a magánszemélyeken kívül az önkormányzatok, valamint a különböző gazdálkodószervezetek is. A jogászunió vállalta, hogy összeállít egy kimagasló szakértőkből álló csapatot, amely a károsultakat a perekben képviselni fogja, amennyiben ezek az ügyvédek erre meghatalmazást kapnak.
A magánjogi perekben, amelyeket legkésőbb őszig el kell indítani, a kiskárosultak a turizmus visszaesése, a lehalászható halak mennyiségének csökkenése miatt elmaradt bevételt, az önkormányzatok az iparűzési adó és az üdülőhelyi díj visszaeséséből fakadó haszon kiesését kívánják visszakapni.
A Páneurópai Jogász Unió által koordinált kárigények elsősorban a szennyezést okozó romániai vállalat, az Aurul ellen indulnak. Azt most vizsgálják, hogy a gátakat tervező intézet, az Esmeralda ausztrál tulajdonos cég, valamint azok a bankok, amelyek finanszírozták a tevékenységet, mennyiben tehetők felelőssé.
Mayer Erika szerint szerencsés lenne, ha tovább folytatódhatna a Tiszán az a monitoring tevékenység, amely a folyó ökológiai állapotát térképezi fel. Emlékeztetett arra, hogy az állami kárigények érvényesítésének koordinálására létrejött jogi munkabizottság Sólyom László egykori alkotmánybírósági elnök vezetésével működik. Utalt arra, hogy az államnak is van magánjogi kárigénye.
A Tisza és a Szamos folyó mentén élő kiskárosultak kárigényeiről, az ügy állásáról hétfőn Szili Katalint, az Országgyűlés alelnökét tájékoztatta a Páneurópai Jogász Unió vezetője. Mayer Erika elmondta, hogy a közeljövőben a politikai élet más vezető képviselőivel is találkozik, mert véleménye szerint a probléma nemzeti összefogást igényel.
(MTI)
Ajánló:
(Az [*****] összeállítása)
Korábban:
(2000. április 14.)