Valamennyi vádpontot tagadott a magyar KFOR-kontingens volt parancsnoka<br/>

Egyetlen vádpontban sem vallotta magát bűnösnek Papp Gyula alezredes, a koszovói magyar KFOR-kontingens volt parancsnoka, akinek büntetőügye csütörtökön kezdődött a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa előtt. Az alezredest négy vádpontban, elöljárói intézkedés elmulasztásával, csalással, magánokirat-hamisítással, elöljárói hatalommal való visszaéléssel, valamint lopással vádolja a katonai ügyészség.

Az ügyészség az elsőrendű vádlott mellett további négy személyt vádol csalással és magánokirat-hamisítással a kontingens volt katonái közül.

A csütörtöki tárgyalási napra Papp Gyula és négy társának meghallgatását tűzte ki a bíró. A tárgyaláson ismertetett vádindítvány szerint 1999 szeptemberében Koszovóban a kontingens három katonája a tábor területén szeszes italt fogyasztott, majd egyikük durva szóváltásba került a parancsnokkal, aki elöljáróként semmiféle intézkedést nem tett az ügyben.

Papp Gyula ezzel kapcsolatban a bíróság előtt elmondta, hogy ő az egyik ittas katona megnyugtatásával volt elfoglalva, így nem hallotta azt, amit távolabbról az egyik katona mondott, ami egyébként a vádirat szerint olyan durva sértés volt, hogy ha meghallotta volna, biztosan reagált volna rá.

A csalással és magánokirat-hamisítással összefüggésben a vádirat ismerteti, hogy több mint hárommillió forintos kár keletkezett abban, a Papp Gyula parancsára a tábor építésénél használt autódaruban, amely egy betonpanel emelésekor meghibásodott. A kártérítés alóli mentesítés érdekében valótlan tartalmú jegyzőkönyv született, amely szolgálati feladat közbeni meghibásodást rögzít.
Az alezredes ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a munkákról rendszeresen jelentést tett a szárazföldi vezérkarnak, amelynek a helyszínen tartózkodó elhelyezési főnöke is tudott minderről.

Az elöljárói hatalommal való visszaélést illetően a vádirat azt tartalmazza, hogy a kontingens táborának építésébe, Papp Gyula parancsára, bekapcsolódott az alakulat személyi állománya is, holott ezt a Honvédelmi Minisztérium Beszerzési Hivatalával kötött szerződés alapján teljes egészében a Major Rt.-nek kellett volna teljesítenie. Papp Gyula a munkára kirendelt katonákat, a pihenőidő megvonásával, illetve a készenléti szolgálattól történő elvonás miatt, a többiekhez képest hátrányosabb bánásmódban részesítette.
Az alezredes a bíróság előtt elmondta: a vezérkari főnök erről is tudott, és mindez nem a pihenőidő kárára történt. Mindezért a segítségért cserébe a Major Rt. szabadidőközpontot épített a katonák számára, kantinnal, stúdióval, edzőteremmel és könyvtárral.

A vádirat lopással kapcsolatos pontjából az derül ki, hogy a kontingens 1999 júliusában a korábban jugoszláv, később albán tulajdonban lévő Napredak nevű cég területére, valamint udvara mellé települt. A tábor építésekor vascsövekre és téglákra volt szükség, és mivel ilyen anyagokat Magyarországról nem szállítottak a helyszínre, az alezredes arra adott parancsot, hogy az említett cég udvarán felhalmozott anyagokat használják fel. A parancs alapján a magyar katonák 4270 téglát és 386,4 méternyi acélcsövet használtak fel, így összesen mintegy 260 ezer forintnyi értéket tulajdonítottak el az említett gyártól.
Mindezzel kapcsolatban Papp Gyula azt mondta, hogy a Napredak cég nem a tábor területén kívül van, hanem annak területére települt a magyar kontingens. Tehát a katonák semmit nem hoztak el a területről, minden a helyszínen van, és minden visszaadható lenne jogos tulajdonosának, ha egyáltalán lenne ilyen, mert az még mindig nem került elő. Az alezredes azt is elmondta, hogy jobbára törmelék anyagokat használtak fel.

A bíróság előtt Papp arról is beszámolt, hogy az ügyben érintett néhány tanú elfogultnak nevezhető, olyan is van közöttük, akit kezelt a tábor pszichológusa, sőt olyan is, aki ellen büntetőeljárás folyik.

Papp Gyula vallomástétele után a másik négy vádlott meghallgatása következett.
A büntetőügy lezárását október 12-re tervezi a bíróság, amely addig minden munkanapon dolgozni fog.

(MTI)

Korábban:

(2000. július 24.)